Folia historica 12

Basics Beatrix: Weber Henrik történelmi tárgyú grafikái a Történelmi Képcsarnok gyűjteményében

intő férfi lábát öleli át. Mögöttük két csodálkozó alak, a harmadik az ajtót tartja. Az ábrázolás célja didaktikus: a Szapáry Péter rabjaként fogvatartott török basa megtudja, hogy a magyar főúr nem bosszulja meg korábbi sérelmeket, melyek akkor estek rajta, amikor foglya volt, hanem szabadon bocsátja, bosszúvágyát legyőzvén nemeslelkűsége. Ugyanakkor arra is példázat az esemény, hogy hasonló helyzetben a magyar nemes a törökhöz képest erkölcsileg magasabbrendűen viselkedik. A Hunyadi János a várnai csatában (3. kép) című litográfai azonos kompozíciójú az ugyanilyen című olajfestménnyel.

7 A mű a történelemábrázolások egyik jellegzetes fajtája, csatakép. Mint ilyen, időben messze visszanyúló előményekre támaszkodhat kompozíciója. A két egymással viaskodó, a gomolygó tömegből kiemelkedő főalak, Hunyadi János és a török köré csoportosul a csata képe, elesettekkel és harcolókkal. Az elrendezés e módjának közvetlen előzménye a már említett Geiger-féle album egyik jelenete, a Szt. László és a kun hadfőnök viadala. Megjegyzendő azonban, hogy már Geiger is a reneszánsz és barokk csataképek egy bizonyos típusát alklamazta. Lényegében irodalmi illusztráció a Buda halála (4. kép) című műlap, a történelemábrázolások oly kedvelt forrásának, Arany János azonos című eposzának egyik jelenetét örökíti meg.

8 Komor, magas várfalak háttere előtt áll kivont; karddal, fölindultán Attila. Fején csúcsos süveg koronával, balján pajzs, keleties öltözékét lábvért egészíti ki. A földön testvérének, Budának holtteste, fölötte felesége Gyöngyvér kezét égnek emelve siratja. Jobbról a nép rémült tömegét láthatjuk. A kép alatt az eposz XII. énekének utolsó sorait olvashatjuk Attila tettéről, mely a hunok és királyuk hanyatlásának elindítója volt az író szerint. A litográfia és a költemény egyazon évben keletkezett. Egy évvel későbbi, 1864-es a Mátyás az igazságos fogadja a külföldi követek hódolatát (5. kép) címet viselő darab.

9 Jobbszélen ül trónusán a fiatal, hosszúhajú, lányos arcú király. Az előtte meghajló turbános férfitól irattekercset vesz át. Koronás uralkodók, követek sorakoznak előtte. A háttérben a díszes terem építészeti részletei láthatóak. Mátyás király életének számos gyakran ábrázolt eseménye közül ez egyike volt azoknak, melyek nem a reprezentatív bevonulások, vagy harci jelenetek közül választották témájukat, hanem inkább az életkép felé közelítő ábrázolások. A Salamon király a börtönben című olajkép 1847-ben született. Az öt évvel későbbi műegyleti tárlaton mutatta be a festő. A litográfia válto97