Folia historica 12

Basics Beatrix: Weber Henrik történelmi tárgyú grafikái a Történelmi Képcsarnok gyűjteményében

zata is rendkívül népszerű volt, 1864-ben a Képzőművészeti Társulat műlapjául is választotta. Az olajkép és a műlap kompozíciója megegyezik.

10 Sivár kőépítmény belseje jelenik meg előttünk. A széles talapzathoz láncolva ül a király, jobbjával citeráját fogja, bal kezét az ablak rácsain beszűrődő fény felé táija ki. Baloldalt a téglapadlón terítővel letakart szalmafekhelye, jobb szélen korsó és kendő - ennyi a szerény berendezés. A színpadiasan kinyújtott kar, a távolba meredő szemek az ilyen típusú, a főhős szomorú helyzetét, vágyakozását kifejező kompozíciók megszokott kellékei. Az olajfestményen alul a díszes kereten olvasható a vers, melyet illusztrál Weber: Mailáth János báró német nyelvű "Der Gefangene König Salamon" című balladája. A mű tehát irodalmi illusztráció, föltehetőleg ez is oka a színpadias és érzelmes beállításnak. Később is születtek hasontémájú és megoldású képek - pl. Grimm Rezsőtől a Rákóczi Rodostóban - 1862

1

1 - de itt már a szabadságharc utáni helyzetre utaló allegorikus célzással bővül a tartalom. Weber történelmi festményei közül a ritkább kortársi eseményábrázolások közé tartozik az V. Ferdinánd koronázása Pozsonyban című kép, illetve annak litográfia változata.

1

2 Az illusztratív célú reprezentatív jelenet középpontjában ágaskodó fehér lován ül a király a koronázási díszruhába öltözve, éppen kardvágást téve. Az egész koronázási domb és a hozzá fölvezető út nemzetiszínű lepellel van letakarva. A jobboldalon a feljárónál zászlós, díszöltözetes nemesurak lovas csoportja, élükön háttal a szemlélőnek a koronázást végző Rudnay Sándor bíboros hercegprímás áll, mellette József nádort ismerhetjük föl. Baloldalt hasonló csoportot láthatunk, gyalogosokkal kibővülve. Mögöttük a háttérben a fából ácsolt tribün áll, virágfüzérekkel díszítve, a látványra kíváncsi emberekkel zsúfolva. A távolban néhány pozsonyi épület jelzi a színhelyet. A nyugodt, ünnepélyes kompozíció a reprezentatív jelenet szokásos megjelenítése. A múlt eseményeit bemutató történelemábrázolások drámaiságát itt a hivatalos tabló helyettesíti, követve az eseményről készült metszetlapok tudósítás-jellegét. Már szó esett róla, hogy Weber Henrik legnépszerűbb történelmi festménye, hímevének megalapozója a Mátyás király bevonulása Budára című műve volt. Még római tartózkodása alatt fogott bele a vázlatok elkészítésébe, 1846 tavaszán. Itthon csak 1852-ben mutatta be a kész képet a Műegylet kiállításán, hatalmas sikert aratva. Az olajképefma sajnos nem ismerjük, de több vázlata is fönnmaradt a kompozíciónak. A Történelmi Képcsarnok gyűjteményében található a litografáláshoz készített rajz.

1

3 Ezen a háttérben a budai vár fiktív képe látható, tornyokkal, bástyákkal, magas védőfalakkal. A kapun kivonuló emberek a királyt várják, kinek serege harsonás hírnökök 98