Folia historica 12
Basics Beatrix: Weber Henrik történelmi tárgyú grafikái a Történelmi Képcsarnok gyűjteményében
adott ki félévenként egy-egy népszerű témát földolgozó jelenetet, általában kőrajz formájában. A festészet és a sokszorosított grafika szorosan összefüggött egymással, mivel a legtöbb esetben egy-egy nagysikerű olajkép litografált változata jelent meg. A litográfia kiadványokban vagy önállóan is - eltekintve a sorozatoktól és az illusztrációktól - ritkán ábrázolt úgy történelmi eseményt, hogy ne lett volna festészeti előképe. De célszerű is volt szinte minden népszerű festményt kőrajzban is megjelentetni, mert így az széles körben elteijedt, sőt megvásárolható is volt. Ma pedig különösen fontosak számunkra, mivel nagyon sok festményről, híres és sikeres olajképekről csak litográfia változatunkon keresztül lehet ismeretünk. Ez Weber Henrik képei közül is vonatkozik jónéhányra. A Béla választ a korona és kard között című litográfia műlapról is föltehető, hogy létezett festmény változata. 3 A kompozíció Johann Peter Nepomuk Geiger Magyarországon nagyon népszerű sorozata, a Magyar és Erdélyország története képekben című album azonos című darabját utánozza. Weber rajzán a két testvér, Endre és Béla a főszereplő, alakjuk kitölti a képet; Geigernél a középpontban Endre látható ágyára támaszkodva, a belépő Béla herceget fogadva, amint a párnákon fekvő koronára és kardra mutat, hogy válasszon. A tárgyi környezet csaknem azonos: a függönyös, baldachinos ágy, fölötte a pajzs a kardokkal, a korona és kard formája, a két testvér viselete. Mindkét kőrajzon szerepel még a háttérben hallgatózó alak, bár Geigernél hangsúlyosabban. Az I. Géza fogadalmat tesz a váci püspökség alapítására (1. kép) jelenete is két főszereplőre épül: a fehér lovon, páncélban megjelenő királyra és a baloldali fa előtt kis kunyhója ajtajában botjára támaszkodó remetére. A lombos fák között feltűnő apród a háttér része. 4 Szent István életéből a már öreg király ellen elkövetett orgyilkossági kísérletet ábrázolja Weber. 5 Az oszlopos, elfüggönyzött ágyból fölemelkedő ősz fejű, szakállas király bal kezével az égre mutat, míg előtte fejét fogva térdel az orgyilkos, kezéből a tőr kihullott. A kissé színapdias jelenet díszletszerű kiegészítője az ágy mellett álló gotizáló széken elhelyezett korona és palást. A következő műlapok ugyan több alakot mozgatnak meg, szemben az eddigiek két szereplős megoldásával, sőt olykor egész tömegeket, mégis ugyanaz a színpadi jelenetek kimerevített állóképéhez való hasonlatosság jellemzi őket. A Szapáry Péter bosszúja (2. kép) törökkori jelenetén tömlöc belsejét láthatjuk. 6 A balról beszűrődő fény a szalmán térdeplő turbános török figurára esik, ki az előtte álló, díszes öltözékű, kardját tartó,jobb kezével 96