Folia historica 12

Basics Beatrix: Weber Henrik történelmi tárgyú grafikái a Történelmi Képcsarnok gyűjteményében

Hazatérve Rómából az immár neves művésznek számító Weber 1852-ben mutatta be ezt a festményt a műegyleti kiállításon, a közönség és kritika nagy elismerése mellett. A képet a Pesti Műegylet a következő évben litográfiaként sokszorosította, s az ezer példányt tagjai között szétosztotta. Ez volt tulajdonképpen az a mű, mely történelmi festőként ismertette el Webert, és hírnevét megalapozta. 1847-ben telepedik le végleg Pesten, pályája ettől kezdve folyamatosan sikeresnek mondható. Rendszeresen részt vesz a kiállításokon, sokat foglalkozik kiterjedt családja tagjainak a megfestésével, de a portrén kívül is minden műfajban alkot. A későbbi nagyhírű művészek közül nála tanul bécsi, illetve müncheni akadémiai képzése előtt Lötz Károly és Wagner Sándor. Weber egyre több történeti témájú művet készit. Ekkoriban keletkeznek magyar történelmi tárgyú grafikai sorozatai is. A Történelmi Képcsarnok gyűjteményében található történelmi témájú grafikái az ötvenes évek második felétől készültek. Egy csoportjuk népszerű és sikeres történelmi festményeinek litográfia-változata. Számos egyéb történelmi tárgyú kompozíciója volt egy-egy folyóirat műlapja. De készített illusztrációkat is — ugyancsak a nemzeti történelmet földolgozó írásokhoz — folyóiratok számára. Ez utóbbiak a grafika egyre nagyobb jelentőségűvé váló ágát képviselik, mint irodalmi illusztrációk. Végül találhatunk még egy ceruzarajzot is, mely egyik litográfiájának előzménye. Weber az 1862-es évben az akkor induló Ország Tükre című képes folyóirat számára kezdett el litográfiákat készíteni. Történelmi rajzok ezek, a részletekben megjelenő Remellay Gusztáv-féle írásokhoz, melyek a magyar történelem egy-egy nevezetes eseményét kiválasztva azt anekdotikus formában dolgozták föl, a korszak társalgási stílusának megfelelően, a nagyközönség számára élvezetes módon. A "Magyartörténelmi Rajzok" című sorozat már a történelmi események tudományosan pontos megörökítésére helyezte a hangsúlyt, ennek megfelelően illusztrációi is részletezőbbek voltak. Ugyancsak ezidőben, s jórészt szintén az Ország Tükre című folyóirat mellékleteként keletkeztek nagyméretű műlapjai is. Az 1848-67 közötti időszakban rendkívül nagy mennyiségben született mű ilyen célokra, a Műegylet és az Országos Képzművészeti Társulat, valamint a folyóiratok műlappályázataira. Fontosságuk abban rejlik, hogy fokozták a történelmi festmények népszerűségét, továbbá a nagy példányszámban teijeszthető litográfiák a hazai művészek és művészet eredményeit kedveltették meg a nagyközönséggel. A lapokat és folyóiratokat a műlap, az albumlap kelendőbbé tette, s csaknem mindegyik — de főképpen az Ország Tükre és a Családi Kör — 95