Folia historica 10

Vámbéri Gusztáv: A Magyar Nemzeti Múzeum súlyai I. rész

deje még űrmértékkel

5 mérték, mert az adásvételt így könnyebben lehetett lebonyolítani. 1. Ferdinánd uralkodása alatt, 1549-ben a közös kincstár által kibocsátott árszabályzat tizenkét osztályba sorolta az import iparcikkeket, melyek közül csak az ötödik fűszer csoportban gyűjtött termékeket mérték kizárólagosan súllyal.'' E csoportban a következő áruk mázsa egységgel szerepelnek: bors, gyömbér, szerecsendió, muskát virág, jó cukor, sárga cukor (Zuckerkandi) közönséges cukor, szent János kenyér, parmezán. Ide tartozik még az ausztriai, ortlii, privigyei sáfrány, amelyek vámtarifa alapját azonban nem mázsa, hanem font tömegű mennyisége képezte.

7 A kis tételben való méréshez ritkán használtak súlyt, rögződött az űrmérték használata. Erre vonatkozóan községeink tanácsi jegyzőkönyveiben számos adatot találunk.

8 A partikulárisai! elfogadott tömegmérési egységet — a hosszmérték egységéhez a rőfliöz hasonlóan nem lehetett egy mindenki áJtal hozzáférhető falba rögzíteni.

4 Rendeltetésük megkívánta mozgathatóságukat. A méréseknél mutatkozó, azt nehezítő anomáliák alapvető forrásául szolgált, hogy az országban nem volt egységes mértékrendszer. A mértékek megállapítása helyhatósági jog volt, s minden város vagy vármegye azzal tetszelgett magának, hogy más mértéket használt, mint a szomszédja, s ebből adódóan területén csak a sajátját ismerte el törvényesnek.

1

0 A magyarországi kereskedelmet a XVI. század első felében még bonyolultabbá tette az ország területének váltakozó területű hányaddal - háromfelé történő tagolódása. Ez a keserves helyzet olykor még egy vármegyén belül is gyakran vátlozó uralmi helyzetet teremtett, mely természetszerűen a kereskedést - a mérést is befolyásolta. A hódoltsági korból és területről nincsenek elfogadható metrológiai adataink, tárgyi emlékeink, súlyaink. E kor témánkat érdeklő zűrzavaros állapotának jellemzésére egy példa (nem is hódoltsági területről). 1610-ben Kassán a szepesi kamarának egy adós néhány száz forintot volt köteles fizetni. „Fizette ez összeg egyes részeit 1. aranyban, 2. tallérban, 3. in ducis, 4. in albis, 5. in grossis, 6. in vetusta moneta hung, és 7. in baccis. Ez azonban még távolról sem meríti ki a forgalomban levő pénzeket .

1

1 Sajnos, a méréssel, kereskedéssel összefüggő rendellenességek a hódoltságot túlélték, sőt egyre jobban elburjánoztak. „...az abban tetetett panaszoknak meg vizsgálására, hogy tudniillik: Nemes Pozsony várossá azon méczét, mely a piatzi gabonának közönséges mérésére az adók és vevők által használtatik, megnagyobbíttatván a máshol leg jobban meg mért gabona 84