Folia historica 10

Vámbéri Gusztáv: A Magyar Nemzeti Múzeum súlyai I. rész

ezen érdeklelet métz nem üti . (SA Bratislava, Kongrecné, oktá 20. 4. júla 1831.) „...először is a város a réz méczét mely rajta lévő billeg szerint I 551dik esztendőben csináltatott, kölessel meg töltettük és az a tekintets megye méczében által töltetvén a város méczét valamivel többel egy fél meszszelynél nagyobbnak találtuk a tekintetes megye méczénél; még mérvén továbbá a város fél méczét a nemes megye fél méczével, a város fél mécze egy fertály meszszelynél valamivel többel feliül halladta a nemes megye fél méczét . „Külömbség elö adta magát...jelen levő mester emberek annak tulajdonni kelleni állították, hogy a megye méczciknek feneke befelé horpadva lévén (kiemelés tőlem. V. G.)- a talált különbséget okozta . „...bizonyos az, hogy az 1807-ik esztendei 22-ik törvény czikkelyben rendelt mértékkel, mely szerint egy Pozsonyi mérő 64 ittzébül állónak lenni kelletik, se a tekintetes megye, se pedig a város mécze meg nem egyezvén, bizonyosan ususba soha sem volt és így talán a bényujtott panaszok a gabona kereskedőknél lévő mérczékből eredtek . „...hogy e megye keblében divatozó mértékek és fontok jegyzéke vallyon mennyire egyez meg a Bétsi fontok és mértékekkel tudósítás tétessék". (áA Bratislava Közgyűlési jkv. 1834 str. 254, c. 489., bad. 18.) A hazai mértékek egységes rendszerbe foglalását a métermérték törvényes elfogadása és elfogadtatása biztosította. Erre a XIX. század nyolcadik évtizedében került sor.

1

2 A hazánkban meghonosodott font súly — jele у - nem a középkori kultúra képződménye, hanem a rómaiaktól származó örökség folytatása. Nyugat-Európában a népvándorlás befejeződésével а X—XI. században kialakult a városi polgárság és a földesúri birtokon élő árutermelő parasztság. Az áru forgalmazásának szintén öröklött formája, a piac szükségszerűen megkövetelte a tömegmérés eszközét, a mértéket. Ha eredetnek elfogadjuk a római kultúrát, úgy könnyen áttekinthetjük a középkori Európában használatos mértékek elterjedésének gócait, azok kisugárzását különösen, ha arra is ügyelünk, hogy a kora középkorban a katolikus egyház már igen kiépült szervezettel és befolyással rendelkezett. Theodosius császár halála után a kettévált római birodalom keleten Bizánc székhellyel, nyugaton az ősi Rómával nemcsak a Földközi-tenger térségének civilizációját, hanem a nyugati, északi és keleti államokét is meghatározta.

13 Megállapításunk helyességének igazolására hivatkozunk tíz európai államban használt font súly grammban kifejezett középértékére, amely 85