Folia historica 10
Basics Beatrix: A magyar történelemábrázolás problémái (1848—1867)
az elrendezés klasszkus hagyományokhoz való ragaszkodása részben a müncheni keletkezésnek is betudható: Orlaira nemcsak a régi nagy mesterek, hanem müncheni tanára, Wilhelm Kaulbach is hathatott. Kiss Bálint-Franz Kollarz: „Izabella és János Zsigmond a szultán követét fogadja", és Vizkelety Béla-Marastoni Antal: „Izabella királyné anyai áldozata ' című művei már korszakunk vége felé születtek. 7 1 Mindkét litográfia historizáló örnyezetben, a 19. századi purista elképzelések szerinti „gótikus" termekben, kosztümszerű ruhákat viselő figurákat szerepeltet. Kiss Bálintnál Izabella áll a középpontban, karján gyermekével, akit éppen megszoptat. Fölötte Zápolya János arcképe ovális keretben. A török követ a kisgyermek lábát csókolja meg, mögötte a másik ajándékot hoz bársonypárnán. A főurak jobb oldalt, a trónszék lábánál csoportosulnak, ellenpontjaként a bal oldalt közelgő embereknek. A kompozíció a „Királyok imádása típust követi, éppúgy mint Vizkelety-Marastoni litográfiája, ahol az elrendezés az előbbinek a fordítottja. A királyné itt is a középpontban áll, a trónus előtti emelvényen; kezében a díszesen felöltöztetett, már nagyobbacska gyermek, kit hátulról dajkája támogat. Bal oldalt Martinuzzi mögött főurak csoportja, jobbra Izabella előtt térdel a törökök szolgája, párnán ajándékokat tartva, mögötte urai állnak, szűrhöz hasonló, keleties, földig érő ruhákban. Az öltözékeken megmutatkozik, hogy a szerző hosszas viselettörténeti tanulmányokat folytatott, nagy gondot fordítva a korhűségre. A korabeli népszerű kompozíciós típusok előképül választására már utaltunk, s meg kell említenünk még a tanárok, mesterek befolyását is, mint a képek elrendezését meghatározó forrást. E tekintetben főként Rahl hatása volt erős: a már fölsoroltakon kívül jellemző példa Kovács Mihály „Árpád emeltetése" és Kari Rahl „Manfréd fogadtatása" című műveinek kompozíciós rokonsága. 7 2 Mindkét jeleneten a középpontban elhelyezett, magasra emelt, ünnepelt főhős osztja két részre az emberek tömegét. A két csoport lényegében szimmetrikusan helyezkedik el, gesztusaik hasonlóak, az esemény fontosságát illusztrálják. A háttér jelzésszerű, nem különösebben lényeges. 7 3 Az egyes jelenetek megfogalmazásánál a kompozíciónak elsőrendű szerepe volt, mint a drámai hatás eszközének. A sokalakos és a csupán egykét szereplős jelenetek azonos módon próbáltak meg hatást gyakorolni a szemlélőre. Az előbbieknél az érzelmek kimutatását az arckifejezések, gesztusok szolgálták, de ugyanez fordult elő a csak néhány szereplős eseményeknél is. Molnár József „Dezső vitéz önfeláldozása című képen 7 4 például a csata hevében ruhát cserélő királyt és vitézt mutatja be úgy, hogy a cselek59
