Folia historica 10
Basics Beatrix: A magyar történelemábrázolás problémái (1848—1867)
mény lényegét a két főhős egymással váltott pillantása, az átadott, őket összekötő kard, a kézmozdulatok iránya fejezi ki, valamint az őket körölvevő katonák tekintete. Ez a fajta, kissé színpadias érzelmesség a két-, vagy egyalakos kompozíciókon is megjelent, úgy, mint Orlai Petrich Soma „Zrínyi Ilona halála , vagy Grimm Rezső „Rákóczi Rodostóban című litográfiáin. Az utóbbin 7 5 Rákóczi életképszerű környezetben, a foglalatosságaira utaló tárgyaktól körülvéve ül egy karosszékben, jobb kezével a távolba mutat, tekintete a messzeségbe réved. A kézmozdulat és az arckifejezés teátrális, s a majdhogynem idillikusnak mondható helyszín (a templom, a háttérben kertészkedő figura) ellenkezőjét kívánja kifejezni: a szabadságharc kudarca után száműzetésbe kényszerült hős búskomorsága által a tragédia nagyságát. A párhuzam Kossuthtal és az 184849-es szabadságharccal szinte önként kínálkozik: ezt látszik megerősíteni a fejedelem portréjának Kossuth külsejével való hasonlatossága. 7 6 Ugyanebben az időben keletkezett Orlai Petrich Soma „Zrínyi Ilona halála" című kompozíciója. 7 7 A festő nem ragaszkodott a történeti hűséghez, a halálos ágynál II. Rákóczi Ferenc is megjelent. A jelenet itt is a polgári életképek érzelmes, könnyfakasztó megoldását követi: a függönyös ágyban hátrahanyatló, kibomló hajú, szép és fiatal (mert így még inkább tragikus hatást keltő) nőalak bal kezét csókolja az ágy előtt térdelő fia. A tekintet itt is távolba meredő; nem egy haldokló végső fájdalmát, inkább egy átlagon felüli hős megdicsőülését érzékeltetve. A megoldás a hős(nő) halála jelenetek szokványos típusát követi, mely korábban is mind a külföldi, mind pedig a magyar művészetben előfordult. 7 8 a falon levő, a gyászoló Hungáriát ábrázoló kép, rajta a magyar címer viszont a nemzeti hovatartozást hangsúlyozza, az esemény általános mondanivalóját kibővítve a jelenre való burkolt célzással. A sok szereplőt mozgató jeleneteknél a fentieken túl a csoportok tagolása, elhelyezésük módja is fokozhatta a hatást. Az érzelmek minél hatásosabb kifejzésére való törekvésnek gyakran lett eredménye a mimika, a gesztusok túlhangsúlyozása, ami sokszor a komikum határát súlrolta, a művész szándékait azonban egyértelműen jelezte. Dyen Kargl Károly festménye után Pesky Ede „A korona elrablása Visegrádról című litográfiája is, ahol a ruhák vad lobogása, az egy irányba mutató gesztusok hevessége a tekintetek elszántsága mind az esemény drámaiságát hangsúlyozza. 7 9 A későbbi időkben az érzelmek kifejezésére egyre kevésbé a fenti eszközök szolgáltak. A mű mondanivalóját a csoportfűzés, a szereplők egymáshoz való viszonya, a színhatások, fény-árnyék effektusok voltak hivatva 60
