Folia historica 10
Basics Beatrix: A magyar történelemábrázolás problémái (1848—1867)
Köztudomású, hogy a kompozíciót közvetlenül befolyásolta Than bécsi akadémiai mesterének, Karl Rahlnak a bécsi Operaház függönytervéhez készült kartonja. 6 0 Nem ez azonban az egyetlen rokon kompozíció e típusban. Heinrich Mücke, akit Rahl éppen németországi tanulmányai során ismerhetett meg, 1833-ban fejezte be Heltorf kastélyában a „Milánóiak meghódolása' című freskóját. 6 1 Mücke képén a kompozíció alapelrendezése nagyon hasonlít Thanéhoz. A jelenet itt a szabadban játszódik le, Barbarossa Frigyes császár több lépcsőfok által megemelt trónuson ül, kétoldalt mellette tanácsadói; az előtérben pedig szintén két (jobb- és bal oldali) csoportban a hódoló és könyörgő milánóiak. Megfelelés természetesen nem mutatható ki motívumról motívumra Than képével, de a főszereplő és az embercsoportok elrendezési elve azonos. Mücke freskója sem előzmény nélküli: számos reneszánsz kompozíció szolgálhatott forrásként, nem is említve az ezekről készült, igen elterjedt metszet-másolatokat. 6 2 Még a heltorfi freskókat megelőzően, Rómában, a nazarénus kör legjelentősebb műveként készültek a Casa Bartholdy freskói. Peter Cornelius — a későbbi düsseldorfi akadémiai igazgató — „József megmagyarázza a fáraó álmát" című jelenetén 6 3 megintcsak a Than által alkalmazott kompozíciós típust ismerhetjük föl. Itt még az épület nyitottsága is hasonló, hátul a tájra tekinthetünk ki. Középen trónuson ül a fáraó, bal oldalt az udvari emberek érdeklődően figyelő csoportja, jobbra pedig — itt csak egyetlen alak — József. A szimmetrikus, kissé klasszicizáló, nyugodt kompozíció Than korábbi akvarelljével talán még inkább rokonítható. Ezek a párhuzamok természetesen kizárólag formai rokonságokat hivatottak megvilágítani; a stiláris különbségektől ezúttal eltekintve. A kiemelt művek rokon vonásai részben illusztrálják azt, hogy bizonyos típusok — kisebb-nagyobb változtatásokkal - évszázadokon keresztül kedveltek és gyakran alkalmazottak maradtak. Ugyanakkor arra is jó példák ezek, hogy láthassuk a magyar, az osztrák és a német művészeti fejlődés közötti összefüggéseket. Festőink bécsi és németországi tanulmányaik során megismerhették az ottani művészeti eredményeket, s azok hatottak rájuk. A mesterek és művészek cserélődése a bécsi akadémia, valamint a németországi iskolák — elsősorban München, illetve Düsseldorf — között a motívumkincs, ikonográfiái típusok, formai megoldások állandó kölcsönhatását és vándorlását eredményezte. A kompozíciós típusok, a komponálás módja érzékenyen jelezték az említett hatásokat. Az első általánosan ismert és nagy népszerűségnek örvendő történelmi festmény Magyarországon Peter Krafft „Zrínyi kirohanása" 57
