Folia historica 10

Cennerné Wilhelmb Gizella: Batthyány Lajos ikonográfiája

székében, vállán romantikus ráncokban leomló köpeny van átvetve, arckifejezése után ítélve a társaság valamely most szólott tagja felé fordul, reá figyel. Lieder az intimebb beállítás ellenére is éreztetni tudja ábrázoltja szellemi energiáit és képességeit, amelyek eredményeképp a portré készülésének évében már az ellenzék vezetői közé számított. A művész tehetsége azzal tűnik ki, hogy e kis kör részére készült művén is érezteti a közéleti embert (2. kép). Mint fentebb említettük Batthyány Lajos, aki 1830 óta vett részt a politikai életben, az 1840-es évekre a főrendi ellenzék vezérévé lett. Közéleti pályájának kibontakozásával párhuzamosan sokasodnak meg arcképei, elsősorban a publicitást szolgáló sokszorosított grafika műfajában, de tekintélyének kiteljesedésével tudomásunk van néhány nagyméretű és neves alkotótól származó olajfestményről is. 1840-ben a bécsi Faustin Herr örökíti meg félalakban, karosszékben ülve. Az osztrák grafikus a mérsékelt magyar ellenzék három vezéralakjáról - Batthyányin kívül Deákról és Széchenyiről - készített litografált arcmást ebben az esztendőben.

4 Átlagos művészi képességei a nagyjábóli hasonlatosságra törekedtek. A pozsonyi országgyűlést portrémegrendelések okából felkereső külföldi mesterek között volt az osztrák Franz Eybl is, aki Wagner József pesti kiadó és műárus megbízásából kőre rajzolta a követeket 1842/43-ban.

s A sok esetben kitűnő karakterábrázolást nyújtó félalakos, vagy térdképes portrék

6 általában egyszerű, sötétszínű, zsinórdíszes magyar viseletben mutatják be ábrázoltjaikat. Batthyány Lajos képmása esetében a háziköpenyben, kihajtott inggallérral lerajzolt portrémodell inkább a miniatűrművészet családias hangulatú és közeli hozzátartozóknak készült irányzatát követi

7 (3. kép). A sorozat többi darabjától megkülönböztető beállítás és az arc érzelmesebb, tetszetős, inkább biedermeier megfogalmazása láttán felvetődik, hogy a művész nem egy korábbi magánmegrendelésre festett akvarellt vitt-e át kőrajzba? Batthyány a hazai portréfestészet korabeli híres és kiemelkedő képviselőjével, Barabás Miklóssal már 1845/46-ban kapcsolatba lépett és feleségéről Zichy Antóniáról, valamint korán elhalt első-, és 1846-ban született második fiáról, Elemérről készíttetett rajzokat.

8 Így, amikor 1846-ban az Iparegylet, melynek Batthyány elnöke volt megrendelte a művésznél életnagyságú arcképét,

9 Barabás már régebbi ismeretség, személyes kapcsolat alapján foghatott munkához. A szabadságharc bukása után a megsemmisítést, vagy az eltüntetést éppenhogy elkerült,, s a család tulajdonába visszajutott festményről keveset tudunk,

1

0 a kompozíció rekonstrukciójához az 1848-as díszmagyaros litografált és az Iparegyletnek 1883-ban újrafestett portré adhat 22