Folia historica 10

Cennerné Wilhelmb Gizella: Batthyány Lajos ikonográfiája

támpontot. A kidolgozás stiláris elemeire pedig az 1846-os év két másik reprezentatív férfiarcképéről, Liszt Ferenc és József nádor képmásáról következtethetünk.

1

1 Valószínűleg az Iparegyletnek festett arcképet ismételte meg Barabás István főhercegnek, a későbbi nádornak 1847-ben.

1

2 Az említett évből még egy Barabás Batthyány-portré maradt fenn, "csak a' fő", így különbözteti meg a festő ezt az arckép-típust a másiktól.

13 A heroikus arckifejezésű ábrázolt antikizáló öltözete nemcsak Barabás művészetében egyedülálló, de a korszak művészetében is szokatlan. így feltehető, hogy az ábrázolás ilyen módja Batthyány kívánsága volt, ami a magyar feudális alapműveltség klasszikus latin fundamentumának kései jelentkezése. Ez az ábrázolási típus a maga időtlen elemeivel többször visszatér Batthyány halála után. 1847-ben Batthyány óriási erőfeszítéseket tett, hogy Kossuthot Pestmegye követévé válasszák meg. A hagyomány szerint a követválasztásra bejött kortesek díszmenetének ábrázolásán a zászlóvivő mögött lovaglók sorában a hosszú, vörösesszakállű, széles karimás kalapot és széles prémgalléros köpenyt viselő figura Batthyány Lajos, aki a választók élére állva maga vezette őket az urnákhoz.

1

4 1848-ban azután felgyorsult a fejlődés s a politikai küzdőtéren mindenütt ott látjuk Batthyány Lajost, szereplését pedig grafikus egyéni-, és csoportportrék kísérik. A nemzet és az országgyűlés kívánságait Bécsbe vivő küldöttségről két csoportos ábrázolás is készült a litográfiái műhelyekben. Matthäus Kern Bécsben dolgozó művész, nagyobb részben egyéni portréceruzavázlatok segítségével mutatta be a fontos feladat résztvevőit.

1

5 A jövendő miniszterelnököt, csakúgy, mint Széchenyi Istvánt, Szemere Bertalant, Károlyi Györgyöt, vagy Teleki Lászlót Eybl korábbi kőrajzai nyomán alakította mell-, vagy vállképekké. A másik, csupán kilenc ovális portréból összeállított csoport ismeretlen bécsi grafikus munkája, Batthyány arctípusa Eyblt követi, a díszmagyar látható részei a köznemesi viseletre emlékeztetnek.

16 A magyar küldöttség Bécsbe érkezésének több litografált ábrázolása is maradt,

1 7 ezek egyikén, egy Anton Perger rajza után kőre vitt lapon Kossuth és Batthyány ünneplését örökítették meg.

1

8 Azt a tekintélyes férfiút, akibe minden oldalról sokan vetették bizalmukat, Barabás Miklós állította elénk 1848-ban kőre rajzolt, félalakos portréján. A díszmagyart minden fölös részletezéstől menten ábrázoló művész a negyvenedik évét meghaladt államférfi arcának hű, egyben a közvéleményt inspiráló visszaadására koncentrál.

1

9 Ezt a képet tanulmányozva Pulszky Ferencnek, az 1848/49-es évek szereplőjének, a Kossuth-emigráció egyik vezéralakjának, s a neves régésznek 23