Folia historica 9

Körmöczi Katalin: A fővárosi lakáshelyzet és a „Wekerle” állami munkáslakótelep (1908 -1945) II.

tek alapját képezhette az a tény, hogy a Pénzügyminisztérium által kiadott bérlési feltételek politikai kitételeket, megszorításokat is tartalmaztak. Vagy alapul szolgálhatott az, hogy ezen a telepen jobb körülmények között éltek a munkások, mint a főváros egyéb munkáslakta területein; bár ez az utóbbi már a telepadta viszonyokból következett. Politikai és szociális jellegű vizsgálódásaink nyomán állíthatjuk, hogy ezek ellenére sem hordozta magán a munkásarisztokrata élet jegyeit a Wekerle-telep. Annak ellenére sem vált munkásarisztokratává ez a telep, hogy a Wekerle-kormány csak abban a vonatkozásban szánta munkástelepnek kispesti lakótelepét, hogy munkásokkal telepítette azt be, s nem titkolt alapkoncepciója volt már a telep létesítésekor, hogy a telepet eszközül használja fel a munkás arculatának átformálásához. Ugyanis a munkástól idegen életmódot, illetve annak kereteit adta a telep viszonyaival. A Wekerle-telep valamiféle átmeneti életmódot nyújtott: földrajzi fekvésével, nagyváros tövében, de annak határain kívül, elrendezési tervével, utcaés úthálózatával, város és nem telep jellegével, kertes házaival, a lakások belső elrendezésével, komfortszínvonalával, s a legszegényebb kispolgári élet hangulatát sugalló kisvárosi jellegével. Ezt az inkább vidéki kisvárosi — mint modern lakótelepi — jelleget csak növeli, hogy a telepnek városközpontja épült sugár- és körutakkal, a főtéren emeletes házakkal, parkkal. S ebbe a képbe illik, hogy házai zömmel földszintesek, a lakások fürdőszoba nélküliek s hogy építésénél az olcsósági szempont dominált inkább, mint a korabeli színvonal: homoktéglából épült lakásai komfort nélküliek. A Wekerle-telep külsőségekben megnyilvánuló kisvárosi jellege ma már idejétmúlt, édeskés és hamis, de ezeknek a külsőségeknek a század elején funkciójuk volt, mégpedig valamiféle városias társadalmi élet kereteit voltak hivatva biztosítani még akkor is, ha a telep lakóinak belső tartalmától idegen külsőségek voltak csupán. Ehhez a tudatosan szervezett kisvárosi élethez tartozott, hogy a Wekerle-telepi lakóknak volt társasköre, sportklubja, hetilapja, filmszínháza, s volt — ha szegényes is — könyvtára, iskolái, óvodái. Hogy kulturális intézményei: klubjai, társasköre milyen politikai szellemet voltak hivatva táplálni, az nyilvánvaló,és így céljuk és tartalmuk épp úgy elfogadhatatlan ma számunkra, mint korukban a munkáslakók számára is az volt. A Wekerletelepi akcióval az állam kiragadott a munkásosztály egészéből egy csoportot, amelyet érdekeltté, kötötté tett - munkahelyi, mozgalmi vonatkozásban - egy lakással, amellyel és amelynek környezetével erőszakosan módosítani kívánta életmódját, szemléletét a maga érdekei szerint. A munkás gondolkodásmódját kívánta átformálni s hozzátehetjük, nem sok sikerrel. Ezért a felemás keretek és ezért a felemás életmód a Wekerle-telepen. .233