Folia historica 9
Temesváry Ferenc: Fejezetek a Magyar Fegyvergyár történetéből III.
ségi muníciógyártással, ami egy háborús front kiszolgálására kevésnek bizonyult. így az említett ágyúgyár mellé Pestszentlőrincen muníció gyárat hoztak létre. Ezekkel együtt a háború kezdetén a Monarchiában 50 lőszergyártó üzem volt, amely hamarosan hatszázra, majd az alvállalkozókkal együtt 2500-ra emelkedett fel. 29 7 A világháború kitörése azonban meglepetést okozott az ipar egész területén, a hadiiparban különösen, ami egyes részlegek teljes leállítását eredményezte. A gazdaság átállítása a hadiipar fellendülését eredményezte ugyan, de a nyersanyag elvonása a közszükségleti cikkek gyártásának visszaesését hozta magával. A kialakult zavaros helyzetben, ha lehet mondani még nehezebben volt áttekinthető a katonai megrendeléseknél is a kvótaarány betartása. Ezért 1915 elején a MGyOSz elhatározta, hogy a felmerült panaszokat memorandumban terjeszti elő. A hadseregben megszervezték a „Zentralevidenz für Armeelieferungen" nevfe ZEFAL néven ismertté vált osztályt, amely mellé — bár formailag — magyar szakértőket is kirendeltek. 2^ Különösen a háború első éveiben a magyar hadüpar köztük a Magyar Fegyver- és Gépgyár Rt. is, anelynek termelése ugyan, mint említettük tetemesen növekedett, rendkívül hátrányos helyzetbe került. Ugyanis gyakoriak voltak a megrendelések átjátszása Ausztria részére, a nyersanyag lefoglalása. Viszont, ha a megrendelést a magyar gyár elnyerte, nem kapott nyersanyagot. A FÉG-et legjobban a lövésszabályozó készülék, és a gépfegyver gyártására való berendezkedés érintette „... bár ennek lehetővé tételét mindig szorgalmazza, a háború végéig sikerült az osztrák versenyvállalatnak szabadalmi nehézségekkel megakasztani." 29 9 1916-tól kezdve a helyzet némileg megváltozott. Ugyanis Ausztria tartalékai kimerültek, a háború elhúzódása pedig az utánpótlást igényelte. A fejlődés és a profitszerzés lehetősége Magyarország előtt is megnyílt, s mindaddig biztosítva is maradt, amíg a nyersanyag, szén és munkaerő megfelelő átcsoportosítással rendelkezésre állt. A mondottak alátámasztására szolgáljon, hogy amíg 1914-1915-ben a katonai megrendelések értéke 1357 millió korona volt, ez 1916-1917-ben 2 milliárdra emelkedett fel. Az eltérés természetesen még így is jelentős Ausztria és Magyarország között. 30 0 A termelés folyamatossá tételéhez a munkaerő szükségletet biztosítani kellett. A már korábbiakban említett feltételeken túlmenően a HM katonai eszközökhöz nyúlt. Munkásokból népfölkelő munkásosztagokat szervezett, s ezeket katonai felügyelet alatt a termelő üzemekbe vezényelték. Nagy részük katonai szolgálatra alkalmatlan szakmunkásokból állt. Ennek lehetőségét a törvényhozás biztosította mivel mindenki nemre, korra, területi hovatar146
