Folia historica 9

Temesváry Ferenc: Fejezetek a Magyar Fegyvergyár történetéből III.

Költségvetési év A beszerzés A beszerzésből esik Költségvetési év К értéke Ausztriára % Magyarországra % 1914-1915 1915-1916 1916-1917 1917-1918 4 425 326 618 5 514 566 876 7 370 429 933 6 295 107 625 3 068 235 096 3 887 870 047 5 288 939 130 4 5 24 613 0 4 3 69,33 70,50 71,76 71,87 1 357 091 521 1 626 696 829 2 081 490 804 1 770 494 582 30,67 29,50 28,24 28,13 23 605 431 052 16 769 657 316 71,04 6 835 773 736 28,96 A tüzérségi- és fegyver beszerzés magyar iparra eső része 1914-1915 % 1915-1916 % 1916-1917 % 1917-1918 % 215 805 130 22,82 357 349 211 20,92 459 784 995 17,45 477 032 507 20,01 tozás korlátozása nélkül személyes hadiszolgálatra kötelezhető volt. Enyhülést jelentett a munkaerő hiányban a hadifoglyok beállítása a termelésbe. 1916 nyarától pedig megjelentek a 13 évesnél idősebb tanulók is tanári felügyelet mellett. A munkáslétszám legnagyobb emelkedése a fémkohók és hámorok állományában mutathatóak ki. Itt a növekedés elérte a 84%-ot, ami 1666 munkásnak felelt meg. A tölténygyártásban a gyarapodás csak 45,4%, de ez 16 549 fő beállítását jelentette. A vas- és acél gyártásban 8812 új alkalmazott kapott állást, ami 26%-os emelkedést eredményezett. A lőfegyvergyártásban a 7112 munkás mindössze 10,6%-nak felelt meg.

30

1 Meg kell állapítanunk, hogy az ipar hatalmas háborús nyereséget biztosított. A pénzügyi hatóságok 1916. január 15-én kísérletet tettek arra, hogy a háborús nyereségeket visszafogják. Ezért meghatározták az osztalék magasságát. Ennek megfelelően a FÉG is csak annyi osztalékot fizethetett ki részvényeseinek, amely nem haladta meg az előző három év legmagasabb öszszegét. így természetes, hogy a nyereség eltüntetésére az anyagfelhalmozás és a beruházás maradt. De a hatalmas haszon az alaptőke hirtelen emelkedésében is tükröződik. A mondottak alátámasztására szolgáljanak a FÉG 1914 és 1917 közötti zárszámadásainak adatai. .147