Folia historica 9

Szakály Ferenc: Határmezsgyén (Huszti Barilovics Miklós életútja 1492-1537)

rúban részt vett nemesek elkobzott javaiból részesültek. Még a felkelés megtorlására hivatott országgyűlés megnyitása előtt megkapta 5 kricsfalvi, 4 kövesligeti, 1 csománfalvi és 8 uglyai nemes részbirtokait.

2

8 Ezt az uralkodó december 4-én további 4 kricsfalvi, 1 kövesligeti és 2 vajnáki nemes birtokainak odaadományozásával toldotta meg.

2

9 A leleszi konvent mint területileg illetékes hiteleshely a következő év júliusának 20. és 21. napján meg is próbálta bevezetni őt e birtokokba, a tényleges birtokba vétel azonban sorra meghiúsult az érintett nemesek ellentmondásán.

3

0 Az e nyomán támadt perben, úgy tűnik, a birtokvesztésre ítélt nemeseknek sikerült bizonyítaniuk ártatlanságukat; legalábbis semmi jel sem mutat rá, hogy Barilovics e birtokokat valaha is használta volna.

3

1 Nem kísérte nagyobb szerencse Barilovics más birtokszerzési kísérleteit sem. Dolhay Péter például 1523-ban ugyan zálogba vetette neki 50 forintért szurdoki, rozsályi, leordinai és ruszkovai részeit, de hamarosan visszaváltotta és egy másik nemesnek vallotta azokat a leleszi konvent előtt.

3

2 Mint végrendeletéből kitűnik, hasonló eredménnyel végződtek későbbi birtokvásárlásai is. Ha azon hő vágya, hogy tőkéjét nemesi ingatlanba fektesse, nem is teljesült, Barilovics az észak-kelet-magyarországi köznemesi társadalom tekintélyes tagjai sorába emelkedett. Leányai mindannyian a környékbeli nemes családok fiai közt találtak férjre (lásd a leszármazási táblázatot).

3

3 Maga a családfő életének utolsó esztendeiben hol Máramaros, hol pedig Ugocsa vármegye alispánjaként működött.

3

4 Barilovics Miklós András Kiistóf Zsófia oo Anárcsi (Bácskái) Tegzes Simon Bogdányi Erzsébet Ferenc Katalin Anna Magdolna Borbbála oo oo OO oo Bilkey Oroszy Stenczel Huszti János László Szaniszló Székely Pál Az országnak születési helyével éppen átellenes pontjára vetődött horvát ifjú — kellő családi és birtokháttér nélkül — hűséges familiárisként, szorgalmas hivatalnoki munkával küzdötte fel magát részben a sókamarai ranglétrán, részben pedig a vidék köznemesi hierarchiájában, amelyen belül élete végén már kétségkívül az elismertek és hangadók sorába számított. 13