Folia historica 9
Temesváry Ferenc: Fejezetek a Magyar Fegyvergyár történetéből III.
kialakult helyzetre azonban a tartalékalap és a nyereség adatai a legjellemzőbbek. Az előző több mint 62%-os emelkedést mutat, míg a haszon a felére csökkent. 28 1 A bővítések 1904-től a haditermelésre való átállás tendenciáit mutatják. Ez évben a berendezések 2/3-a kihasználatlanul állt, de az év második felében már arról értesít a Magyar Pénzügy, hogy a gyár hamarosan felveheti a teljes üzemet. 28 2 1904-ben a vezetésben újabb változások figyelhetőek meg. Szeptember 24-én Deutsch Gyula megvált az igazgatóságtól, Lauer Viktort viszont bejegyezték. 1905. június 2-án gróf Mailáth Géza, majd szeptember 15-én Libits Adolf került az igazgatóság tagjai közé. Ez év november 28-án az alapszabályzatot ismét módosították, de az alaptőke változatlanul 5 400 000 korona maradt. 1907. szeptember 21-én igazgatósági tagok között találjuk Marcus Hugót, ugyanekkor Szécsi Pált felmentik beosztásából. Ezekben az években egyre többet hallunk külföldi tárgyalásokról. Ezek nem választhatóak el Frommer személyétől, akinek szabadalmait a nemzetközi piacokon kezdték megismerni. Ennek megfelelően Frommer alakja mindinkább előtérbe kerül. 1907. július 12-én is ő képviselte Tobisch Ferenccel a Fegyver- és Gépgyár Rt.-ot a szerb hadikincstár puskacsövek szállítására kiírt pályázatán. 28 3 1908-ban Bláthy Ottó Tituszt jegyezték be az igazgatósági tagok közé. A következő év június 30-án az 1905-ös alapszabályzaton ismételten módosítottak. Ez alkalommal Kornfeld Zsigmond igazgatósági tagsága szűnt meg. 28 4 Ekkor kezdődött el a Frommer konstrukciók tömeges gyártása, köztük kézi lőfegyverek, sörétes puskák, önműködő pisztolyok különböző típusai kerültek előtérbe, amellyel Frommer Rudolf, ekkoriban már a gyár igazgatója, nemcsak magának és gyárának, hanem a magyar műszaki alkotóképességnek külföldön is elismerést szerzett." 28 5 1910. június 11-én Lauer Viktor igazgatósági tagsága megszűnt. 28án viszont Frommer Rudolfot a cégvezetői minőségéből átsorolták igazgatói minőségbe. Ekkor jegyezték be Havas Ödönt, Schwarz Arnoldot, dr. Szántó Andort cégvezetőnek. A vezérkar elnöke továbbra, is Rosner Ervin maradt. Ugyanekkor módosították ismét az alapszabályzatot és döntést hoztak az aláírási és bélyegzési jog használatáról. Ekkor a gyárban 1130 fő dolgozott. 28 6 A termelés üteme növekedett, bár nem érte el az 1891-96 közötti méreteket. A munkaidő változatlanul magas volt, de a növekvő haszonból a munkakörülmények javítására keveset fordítottak. 28 7 Nem változott a helyzet azt követően sem, hogy 1911. június 9-én Kornfeld Móric került az igazgatósági tagok közé. Megvált viszont dr. Szántó .134
