Folia historica 9
Temesváry Ferenc: Fejezetek a Magyar Fegyvergyár történetéből III.
zott. Ettől eltért a francia 1892 M. 8 mm-es, a japán 1893 M. 9 mm-es, az orosz 1895 M. 7,62 mm-es Nagant és az osztrák-magyar 1898 M. 8 mm-es Gasser pisztoly. 25 4 A Fegyver- és Gépgyár Rt.belső élete 1890-1900 A Fegyvergyár 1890-ben a legalapvetőbb kérdésekkel küzdött, s az adott körülmények között még csak reménye sem léhetett arra, hogy haszonnal zárjon. Jelentős szerepet játszott ebben a már korábbiakban említett állami rendelések elmaradása és nem utolsósorban a vezetés hozzá nem értése. A mondottak alátámasztására az osztrák „testvérgyár" 1890. évi záró adataiból érdemes néhányat közzé tenni, ugyanis ebből világosan kitűnik, hogy egy gyár életében mit jelentett az állami támogatás. A nevezett gyárnak 3 millió részvénytőkéje volt, s évi nyeresége 1 386 013 Ft, azaz 276 639 Ft-tal több, mint az 1889. évben. 1890-ben 760 631 db ismétlőfegyverre kapott megbízást, amiből az adott évben 469 077 db-ot leszállított. A fennmaradó közel 300 000 db-hoz azonnal kapott 281 224 db új fegyverre és 94 400 db csőre megrendelést. E teljesítmény mellett lehetősége volt arra, hogy 534 000 db fegyveralkatrészt is legyártson. E gyár fejlődését legjobban a kapacitásának növekedése mutatja, amely heti 8 000-ről, szinte máról holnapra, 11 000-re emelkedett. 25 5 A Fegyvergyár helyzetének elemzése arra enged következtetni, hogy az ipari részvénytársaságok száma ugyan hirtelen emelkedést mutatott, vagyis az 1885-ben meglevő 131-ről 1901-re felemelkedett 400-ra, de egy-egy társaság mögött beleértve a Fegyvergyárat is lényegesen kevesebb tőke összpontosult, mint Ausztria területén. 25 6 Ennek a megállapításnak természetesen nem mond ellent, hogy „Az 1887 és 1898 közötti időszak a magyarországi tőkés gazdaság százéves történetének legjelentősebb fellendülési szakasza volt." 25 7 A Fegyvergyár fejlődése azonban ebben a korai időszakban a belső fogyasztás függvénye, mivel kivitele, amely a későbbiekben rendkívül megnövekedett még akadozott. Mint fentebb már utaltam rá a másik alapvető problémát a jó vezetők hiánya és gyakori változása okozta. 1891. július 17-én Schweih Lászlót cégvezetőnek bevezették, de alig egy évre rá 1892. május 2-án törölték. Helyére Barthelmes Walter lépett, aki 1893.július 31-én beosztásától szintén megvált. 1893. július 7-én Mauser Pál igazgatósági tagsága megszűnt, s ugyanezen .124
