Folia historica 9
Temesváry Ferenc: Fejezetek a Magyar Fegyvergyár történetéből III.
a napon Cserháti Jenő cégvezetői beosztást kapott. 1893. szeptember 10-én a szabályoknak megfelelően az igazgatóságot újra választották, amikor is a tagok közé került; Dr. Kelemen Gyula, Köhn Tivadar és Philipsthal Adolf, míg Born Gyula tagsága megszűnt. 1893. június 21-én tartott közgyűlés határozata szerint az alaptőkét a bankspekulációnak megfelelően leszállították és így minden 3 részvény 2 részvény értékével lett egyenlő. A 800 000 Ft-os „veszteséget" 4000 db 200 Ft-os új kötvény kibocsátásával helyreállították, ami által az alaptőke koronában kifejezve 12 000 darab 400 K-ás kötvénnyel 4 800 000 К lett. 25 8 A steyri gyár és a budapesti körülmények közötti különbséget a gyári munkásság érezte első fokon. Körülményeik javítása érdekében a Fegyvergyárban 1600-an szüntették be a munkát. A sztrájk kiváltásának közvetlen oka a munkabérek leszállítása és a tervbe vett új műhelyrend volt, amely a gyárat szinte fegyházzá alakította volna át. A legcsekélyebb vétségért oly magas pénzbüntetéseket szabtak ki, amely az amúgy is csekély keresetet még tovább apasztotta. Követelték a munkások a 10 óra munkaidőt, elbocsátás esetén a munkás bérének azonnali kifizetését, a késésért levonható büntetés 25 krajcárban való maximálását, a befolyt büntetéspénzeknek a betegsegélyező javára való fordítását, a 10 forinton alul keresők bérének 10 %-os emelését, a vasárnapi munkaszünetet és a megrendszabályozott munkások munkába állítását. A sztrájkolok azonban 2 hét után felvették a munkát anélkül, hogy követeléseik teljesedtek volna. A munkások egyrésze pedig, miután az igazgatóság kijelentette, hogy a munkásokkal nem tárgyal külföldre távozott, így elsősorban a jó szakemberek elvesztése miatt a gyár súlyosan károsodott. 259 1893-ban a parlamentben is foglalkoztak a kérdéssel és megállapították, hogy a sztrájk okai között szerepelt „... hogy a munkások hallották, hogy a munkabéreik le fognak szállíttatni és ők azt hitték,... hogy mindig újabb és újabb idegen munkások fognak behozatni, hogy ha ők föltétlenül alá nem vetik magukat a gyár igazgatósága rendelkezéseinek" 26 0. Még jobban megmutatja a valóságos helyzetet, ha figyelembe vesszük, hogy a sztrájkot azok a munkások kezdeményezték, akiket a gyár Steyrból, Berlinből hozatott a magyar munkások elégedetlenségének letörésére. „A német munkások, akik hozzá voltak szokva a külföldi fegyvergyárakban a humánus bánásmódhoz és a kielégítő díjazáshoz ... fölháborodtak, amikor látták, hogy az igazgatóság milyen önkényes módon jár el..." 26 1 1894. június 10-én Kühn Károlyt, mint igazgatósági tagot bejegyezték, de 1895. július 15-én megbízatása véget ért. Közben 1894. szeptember 10-én Meitzer Henrik tünt fel az igazgatósági tagok között. 1895. május 31-én .125
