Folia historica 9
Temesváry Ferenc: Fejezetek a Magyar Fegyvergyár történetéből III.
anyagának csak 1/3-a változott át gázzá, míg 2/3-a szilárd állapotban maradt, amely erős füstképződést okozott, szennyezte a csövet és kihatott az erőhatásra. A szakemberek egy része igyekezett a fekete port javítani, miután bebizonyosodott, hogy a füstöt és szennyeződést a káli salétrom visszamaradó részei okozzák. Ezért a kevés oxigént tartalmazó káli salétromot ammon salétrommal helyettesítették. Az így keletkezett ammon lőpor már lényegesen jobb volt elődjénél. Kékesszürke erős feketébe menő füstképződés mellett égett el. Nagy távolságból alig volt látható. A csövet nem szennyezte, s mivel elégésekor nem képződtek nitrogénoxid vegyületek a cső anyagára károsan nem hatott ki. Erős nedvszívó tulajdonsága miatt azonban a lőporkérdést továbbra sem tekintették megoldottnak. Ausztria — Magyarországon a füstnélküli lőporral az újabb kísérletek 1885-ben kezdődtek meg Schwab János kapitány — később cs. kir. altbgy. révén, aki a feladat megoldására Steyrben rendezkedett be, majd 1887-től a nagyobb lehetőségeket biztosító pozsonyi üzembe helyezte át székhelyét. 229 1888 végén lőporának összetétele 92,5% nitrírozott gyapot és 7,5% kálisalétrom volt, amely a régen ismert robbanó gyapot módosított formájának és nem kifejezetten egy új találmánynak fogható fel. Schwab kapitány, mint sokan mások a robbanó gyapotnak brizáns hatását igyekezett toló hatásúvá átalakítani. Azonban Lenk első eredményei nyomán igazán csak Vieille neves francia vegyésznek sikerült a zselatinozási eljárást kidolgoznia, amellyel a nitrocelluloze rostosságát megszüntette és így alkalmassá tette a robbanó gyapotot a lőpor előállítására. Ő volt az, aki kimutatta, hogy a robbanó gyapot brizánsága, azaz robbanó hatása rostosságában rejlik. Ezért a nitrocellulozet acetonban feloldotta, s a.keletkezett képlékeny, szemcsés masszát préselte és szárította, majd az igényeknek megfelelően durvább-finomabb szemcsékre őrölt e 230. Az 1890-ben kialakult, ha nem is végleges formában, de elfogadott lőporból a Mannlicher fegyverhez készült, 8 mm-es töltényhüvely be 2,75 g port adagoltak, amellyel a kezdősebességet 580-600 m/sec-ra emelték fel. 231 Az 1889-es próba alkalmával Schwab az új lőpor, ismert bűzös hatását salétrom hozzáadásával megszüntette. Az elért eredmények keltették fel az e témakörben kutatásairól ismert Németország figyelmét is, amely erős, de valójában megbízhatatlan porral rendelkezett csupán. 1889-ben kedvező kísérletek folytak még Skoglund svéd mérnök szürke lőporával, 23 2 de legnagyobb hatása Nobel füstnélküli lőporának volt, aki a gyártási jogot a két „Dinamit Társaság"-ra ruházta át azzal a kikötéssel, hogy a haszon 70%-a a feltalálót illeti meg. 23 3 Az érdeklődés Nobel találmá.119
