Folia historica 9

Temesváry Ferenc: Fejezetek a Magyar Fegyvergyár történetéből III.

megkezdte a fegyverek előállítását. Fejérváry, hogy hű maradjon önmagához ismételten kijelentette, amennyiben a gyár a határidőket nem tartja be a szerződéseket ugyanúgy, mint az első fegyvergyár esetében felbontja. A megállapodások szerint az első 40 minta darabból 20-at a honvédelmi miniszternek, míg a másik húszat a közös hadügyminiszternek kellett leszállítani hivatalos vizsgálat céljából.

22

5 Az új fegyver megrendelése szorosan összefüggött a közös hadügyminisztertől a népfölkelés részére 1888-ban kölcsönzött Werndl fegyverek visszaszállításával kapcsolatos törvényjavaslattal.

22

6 Ugyanis ezeket a honvédség őrizte raktáraiban, de az ismétlőfegyverek bevezetésével fölöslegessé váltak.

22

7 Így a visszaszállítási kötelezettségen túlmenően Magyarországon a fegyverek elhelyezése is gond lett. A szállítási költségekre a miniszter 42 000 forintot kért a Háztól, de a képviselők az 1867. évi XVI. tc.-re hivatkozva, mely szerint minden hadikiadáshoz 30%-kal köteles vagyunk hozzájárulni — a készlet 30%-ának tulajdonjogát vitatják és Csatár Zsigmond új indítványt terjesztett be: „A 724. sz. törvényjavaslatot a képviselőház nem fogadja el. Utasítja a honvédelmi minisztert, hogy a 115 997 darab fegyverből Magyarországot illető járulékot itt raktároztassa Magyarországon s a fennmaradó fegyverek elszállítása iránti költségekről terjesszen be újabb törvényjavaslatot."

228 Az ellenzék javaslatát azonban a Ház többsége elvetette. Kétségtelennek látszik, hogy a Fegyver- és Gépgyár Rt. vezetésében ezekben a kezdeti években minden állami biztatás ellenére bizonytalanság mutatkozott. Ennek okát elsősorban nem a magyarországi gazdasági-politikai helyzetben kell keresnünk, hanem azokban a kísérletekben, amelyek egyrészt a lőporral, másrészt a kaliberrel voltak kapcsolatosak. Ugyanis ezeknek bármelyikében ha változás áll be az messzemenően kihat a gépparkra, s ez olyan veszteséget okozna a nyereséggel még nem rendelkező gyárnak, amely ismételten a felszámoláshoz vezethetne. A kisebb gondot a lőpor jelentette, mert a kísérletek 1890-189l-re lényegében már eredményre vezettek. Kísérletek új lőporok előállítására 1885-1895 Az ismétlő fegyverek bevezetésével egyidőben a katonai körök egyre szélesebb körben kezdtek foglalkozni a fekete, ún. füstös- és a füstnélküli lőpor kérdésével. A fekete por, amely 75 rész salétrom, 13 rész szén és 12 rész kén összetételű volt a haladó technikai fejlődés következtében megszerkesztett ismétlőfegyvereknek már nem felelt meg. Fő hibának tekintették, hogy .118