Folia historica 9

Temesváry Ferenc: Fejezetek a Magyar Fegyvergyár történetéből III.

kezdődni, így elegendő idő lesz a hibás gépek kicserélésére, illetve megfelelő szakemberek beszerzésére. Az ellenzék számonkérte ugyanakkor, hogy a kormány Pénzügyi Bi­zottsága kinek a részére rendelte meg az új fegyvereket. Bár a miniszter előter­jesztésében új kategóriákról beszélt, felmerült annak gyanúja, hogy itt a tarta­lékfegyverek mennyiségének növeléséről van szó. Nem akaiják-e ezeket a fegyvereket a népfölkelők részére átengedni, akik a közös hadsereg póttartalé­kához tartoznak! Vagyis olyan költségeket szavaztatnak meg, amelyet a közös költségekben kellene szerepeltetni. 22 0 Valójában hogy a parlamenti ellenzék, az új pénzek megszavazását a Fegyvergyár „védelmével" összekapcsolta egy évek hosszú során át alkal­mazott, látványos propaganda részeként tekinthető. Pázmándy Dénes az el­lenzék egyik kiemelkedő alakja is e megállapítást támasztja alá, amikor a Fegyvergyár-centrikus szemléletét hangsúlyozva kijelenti, hogy ,,Azon ritka kellemes helyzetben vagyok, hogy a törvényjavaslatot elfogadom." 22 1 Páz­mándy rámutatott Fejérváry törekvésének lényegére is, hogy „...most a mi­niszter úr oly fegyvereket rendel meg, a melyeket át akar venni." 22 2 Függetlenül attól, hogy Pázmándy szeme előtt is a magyar katonai erő fejlesztése állt, szüntelenül kritizálta a minisztert, miközben egyre job­ban megvilágította a korábbi gyár bukásának körülményeit. Kétségtelennek látszik, hogy az új megrendelések körültekintőbben történtek, mint a 180 000 mannlicher esetében. Ezúttal nem néhány, hanem 200 darab mintafegyvert és idomszert adtak át, oly módon, hogy azokat jóvá­hagyásra előbb felküldték Bécsbe, s az Arsenál azokat hivatalosan juttatta el a gyárnak. Így akadálya nem volt, hogy 1892-re a gyár az első 6000 darab fegyvert leszállítsa. 22 3 Mint említettük az ellenzék követelte, hogy a miniszter a kötött szer­ződést mutassa be. Gromon Dezső, aki a távollevő honvédelmi minisztert kép­viselte ezt határozottan megtagadta, egyrészt a sokak számára érthetetlen technikai vonatkozásai miatt, másrészt „... lehetnek a szerződésben oly dol­gok, amelyeknek nyilvánosságra hozatalát a fegyvergyár üzleti szempontból sem tartaná kívánatosnak." 22 4 A szerződésben Loewe ismét résztvett, s ez az amúgy is meglevő bi­zalmatlanságot csak növehe. A hivatalos irányzat azonban bizakodva hivat­kozott a nevezett cég tapasztalataira és arra a 15 0 000 darab szabályszerűen legyártott lőfegyverre, amelyet a megvádolt cég német megrendelésre szállí­tott. A Fegyver- és Gépgyár Rt. 133 000 forint óvadékot helyezett le és .117

Next

/
Thumbnails
Contents