Folia historica 8

Cennerné, Wilhelmb Gizella: Bethlen Gábor metszet - arcképei (Kelet—nyugati stíluskapcsolatok a XVII. századi portr-égrafikában)

dáló struccmadara. A körirat részleges javítása kevésbbé vehető észre, mint a Crispin-lapon. Ezenfelül a dekoratív keretelés elemeiben találunk néhány lényegtelen változtatást (7. kép)

4

3 Ezt, a témánkhoz szorosan nem kapcsolódó, erdélyi—kelet-európai stílusjegyeket nem mutató grafikus portréról szóló exkurzust azért vettük be értekezésünkbe, hogy újabb adattal bővítsük Báthory Zsigmond—Bethlen Gábor grafikus képmásainak összefüggéseit. A fejedelem uralkodásának utolsó éveiben jelent meg Kölnben egy, a Sadeler-metszet öltözködési jegyeit másoló illusztráció, amelynek arcvonásai már a betegségtől és az utódlás gondjaitól megjelölt Bethlent mutatják

44 (8. kép), összevetve a lapot a Kieser-kiadású lovasképpel, annak az arcnak öregebb, petyhüdtebb vonásait ismerhetjük fel. Köln távol van Magyarországtól, de közel fekszik Németalföldhöz, s állandó a két terület közötti kulturális kölcsönhatás. Az előkép lehet korábbi érdeklődés folytán odakerült rajz, vagy festmény, de származhat Németország más részéből, pl. Bethlen második feleségének hazájából, Brandenburgból. Az is feltehető, hogy a pozsonyi béketárgyaláson járt császári biztosok útján került a birodalomba ez a természet után készült ábrázolás. Eddigi munkánkkal sikerült a Bethlen-metszetek közül néhány előképül szolgáló portrétípust rekonstruálnunk. Ezek további analízise arra az eredményre vezetett, hogy Erdélyben épp úgy, mint a királyi Magyarországon a XVII. század első negyedében kisszámú a portrétermés, s általában a keleteurópai térség leginkább arcképkedvelő területének, a lengyelországi provinciális portrénak stílusjegyei nyomán indul a fejlődés. Erdély vérzivataros története a XVI-XVII. század fordulóján megakasztotta a Báthoryak XVI. századi udvarában kibontakozó műpártolást, s az egyéni reprezentáció igénye nem jelentkezhetett olyan monumentalitásra törő formában, mint Északmagyarország e korszakból származó néhány egészalakos főúri arcképén (pl. IIlésházy-galéria, Trencsén (Treníin, CSSR, Treníianské muzeum), vagy a bányavárosok hasonló alkotásain (pl. Morgenthaler Fülöp arcképe, Besztercebánya /Banská Bystrica, CSSR/ Vlastivedné múzeum). Az említett példák a nyugat-európai udvari stílus és a helyi hagyományok ötvöződéséből kialakult fejlettebb lengyel provinciális irányzatot követték. Bethlen, aki messzebb nézett kortársainál, nem elégedett meg csupán a pénzek, vagy gyengébb kvalitású provinciális festmények kompozícióit utánzó képmásokkal. Irodalomból ismert, sajnos a II. világháború alatt elpusztult az a XIX. századi, korábbi eredetire visszamenő festmény-másolat, amely a barokk hadvezér-portré pózában és rekvizitumaival mutatta be a fejedelmet 4

5 A bonchidai Bánffy-gyűjtemény iktári Bethlen hagyatékból származó egészalakos Bethlen képmása Kassa ost38