Folia historica 8

Nagy László: Bethlen Gábor életútja legendák és tények tükrében

gán viselte a forradalmi állapot számos jegyét.

8

1 A legdöntőbb ok azonban mégis talán az volt, hogy a Habsburg-ház csehországi trónfosztása, s II. Ferdinánd német-római császárrá választásának bizonytalanná válása nehéz helyzetbe hozta a török-ellen Habsburg támogatással védekező magyarországi uralkodó osztályt! A rendek egyszerre nagyon gyöngének, támasz nélkülinek érezték magukat, s a török hódítástól való félelem felfokozódása a török védnökség önkéntes vállalására ösztönözte őket. Ehhez viszont az erdélyi fejedelem nyújthatott leghatékonyabb segítséget, aki szavatolta is mind a területi „status-quo" fennmaradását, mind a rendi jogok háborítatlanságát.

8

2 Bethlen, kihasználva a Magyarországon keletkezett hatalmi válságot, komolyabb ellenállás nélkül vette birtokba Felső- és Alsó-Magyarország területét. Hatalmába került Pozsony is a koronázási jelvényekkel, és nem sokkal ezután már Bécs körül portyáztak fürge lovasai.

8

3 Ezek a kezdeti nagy sikerek Hunyadi Mátyás korának dicsőségét idézték a magyarországik előtt. Az erdélyi fejedelem feje körül szövődő győzelmi glória egy időre Bethlen lelkes hívévé tette az ifjú Thurzó Imrét, a különben ugyancsak rátarti nádorfit is.

8

4 ő szorgalmazta a leglelkesebben királlyá koronázását, s amikor a választás megtörtént Besztercebányán, boldogan újságolta Batthyány Ferencnek, a Dunántúl leghatalmasabb főurának: „Urunk ő felségét fő gondviselőnknek és királyunknak tegnapi napon választottuk illendő szép móddal, nagy örömmel és solenitással. Egyéb már nincs hátra a koronázatnál, kezünkben lévén az koronatartó hely s az korona, kiért minden igaz magyarnak bizony méltó hálaadó szívvel az istent dicsérni és az közönséges jót velünk együtt promoveálni."

85 A választást azonban nem követte koronázás, aminek elmaradásáról többféleképpen vélekedtek a kortársak. Különösen azután, hogy a porta is beleegyezett Erdély és Magyarország egy uralkodó alatti egyesítésében, s így az egyedül Bethlenen múlott. Az első terjedelmesebb Bethlen-biográfia szerzője azt írta ezzel kapcsolatban: Bizonyára nem szerénysége tartotta vissza őt ettől a döntő lépéstől. Államférfiúi belátása számba vette, hogy diadala Ferdinándon végre is kétséges, s hogy új alkudozások válhatnak szükségessé* Nem akart tehát a végletekig menni, nem akart olyan lépéshez folyamodni, mely kibékülését a Habsburgokkal elvileg és örökre lehetetlenné tette volna. Ekkor tanúsított bölcs mérséklete csakugyan sok bajnak vette elejét, s eljárása teljes igazolást nyert a bekövetkező eseményekben.

8

6 Véleményünk szerint Gindely helyesen ismerte fel Bethlen tartózkodó magatartásának lényegét! A fejedelem már 1620 nyarán konstatálta a szövetségeseit fenyegető veszélyeket, nélkülük pedig nem érezte magát elég erősnek a magyar korona megtartására. Ugyanakkor azt is jól látta, hogy az ő viszonylag kis létszámú, közepes harcértékű had17