Folia historica 8
Nagy László: Bethlen Gábor életútja legendák és tények tükrében
serege akkor sem lenne elégséges a cseheket fenyegető veszély elhárítására, ha ő minden katonájával a segítségükre sietne. 8 7 A kialakult erőviszonyok ismeretében bátran elmondható, hogy ez a lépés csupán annyit eredményezett volna, hogy a magyar felkelés is döntő katonai vereséget szenved a fehérhegyi csatában. 8 8 Bethlen királlyá koronázása alapvetően külpolitikai okok miatt maradt el, de voltak annak azért belső akadályai is. Ma már egyre világosabban látjuk, hogy Erdélyben és a királyi Magyarországon meglehetősen eltérő belső hatalmi és jogi viszonyok uralkodtak. 8 9 Ezt a különbséget Bethlen is azonnal tapasztalhatta, amint Magyarország területére lépett. 9 0 Ennek nyomán meg is próbált itt másként kormányozni, mint Erdélyben. A viszonyokhoz való alkalmazkodás egyik jele volt a legnagyobb magyar oligarchákkal kötött ,.magán ligá"-ja, 9 1 ami például Erdélyben elképzelhetetlen lett volna! Igazgatási módszerei azonban még így is sérelmesnek tűntek a másfajta elbánáshoz szokott magyarországi nemeseknek, akik úgy látták, hogy a Bocskai vezetése alatt kiharcolt bécsi béke nagyobb szabadságot biztosít a számukra a Habsburgok uralma alatt, mintha Bethlen királysága alatt élnének. 9 2 A csehek fehérhegyi veresége után idegenkedésükhöz hozzá járult a megtorlástól való félelem is. Mindez arra sarkallta a magyar nemességet, hogy mielőbb kiegyezzék az udvarral. Éppen ezért Bethlen politikáját annak 162l-es katonai sikerei után is csupán annyiban támogatta, amennyiben az a kiegyezés kedvezőbb feltételeinek megteremtését szolgálta. 9 3 A magyar történetírás ma is méltán nagy eredménynek tekinti a nikolsburgi békekötést, amelyben a Nyugat-Európában diadalmaskodó Habsburg-hatalom Bethlennel szemben komoly engedményekre kényszerült. 94 Számos levelének tanúsága szerint a fejedelem nem így értékelte a dolgokat. 9 5 A királyi koronáról történt lemondását csupán átmeneti kényszerengedménynek tekintette, s 1623-ban két támadást vezetett annak visszaszerzésére. A két próbálkozás a stratégiai célt tekintve kudarccal zárult. 9 6 Bethlen az akciók eredménytelenségéért elsősorban és döntő mértékben a magyarországi urakat és nemeseket okolta, akik nem voltak hajlandók a tőlük elvárt áldozathozatalra. Történetírásunk — különösen az ötvenes évek elején — osztotta Bethlen ezen nézetét. 9 7 Az újabb kutatások és a higgadtabb történetszemlélet azonban megkérdőjelezik az elmarasztalások megalapozottságát, és megmutatják, hogy a sikertelenség alapvetően a nemzetközi erőviszonyok kedvezőtlen alakulása miatt következett be. 9 8 Szekfű Gyula Bethlen nagy terveinek kudarcáról szólva azt írta, hogy „a történet folytonos konfliktusában az embert, az egyént újra legyőzték 18
