Folia historica 8
Körmöczi Katalin: A fővárosi lakáshelyzet és a „Wekerle” állami munkáslakótelep (1908 -1945) 1
Az olcsósági szempont érvényesítésének nagyon lényeges komponense volt a telep építéséhez használt olcsó építőanyag, a mészhomoktégla. Ez a hazánkban korábban nem használatos préselt téglatípus a telep építésével kapcsolatos viták egyik központi kérdését képezte. Nyersanyagát a megvásárolt Sárkány-birtok rendezése és szabályozása során lehordott homokréteg biztosította. A helyben adott, rendkívül olcsó nyersanyag lehetővé tette a Pénzügyminisztérium számára, hogy az épülő telep területén, helyben állítson fel egy téglaüzemet, amely további költségcsökkenést eredményezett a szállítási költségek minimumra csökkentésével. A pénzügyminiszter Pálóczi Horváth István Örkényi földbirtokossal kötött szerződést az üzem felállítására és a tégla gyártására. A szerződést 1908. augusztus 3-án fogadta el a Minisztertanács, amely szerint a kincstár 600 000 koronás kamatmentes hitelt biztosított Pálóczi Horváthnak, aki ennek fejében kötelezte magát, hogy a telepen homoktéglagyárat épít és a munkástelep végleges terepszintje felett rendelkezésre álló homokanyag felhasználásával előállított mészhomoktéglából 1909 és 1911 közt évi 30 millió, tehát összesen 90 millió téglát átad a kincstárnak, ezrenként 25 koronáért. 8 6 A 36-37, sőt 58 koronás agyagtégla árakkal szemben valóban jelentős anyagi előnyöket jelentett volna az állam számára ez a szerződés, ha a benne foglaltak maradéktalanul megvalósultak volna. Eleve sok kétkedés és támadás fogadta a mészhomok alapanyagú préselt téglát ismeretlen minősége miatt, de magát a Pálóczi Horváth-tal kötött szerződést is sok támadás érte. A Szociáldemokrata Párt és a Népszava kezdettől fogva kritikával szemlélte az állam „munkásmentő" akcióját, s nem alaptalanul bírálta az építkezések vállalkozói, üzleti és tőkés jellegű, az anyagi érdekezltséget szem előtt tartó vonatkozásait : „...végül majd kiderül,hogy a nagy munkásmentő akcióból jó hasznuk lesz a telektulajdonosoknak, akik olcsó földjeikért mesés összeget kaptak; továbbá Wekerle barátjának, az eladósodott földbirtokosnak, aki az állami házakhoz való homoktéglát gyártja, no meg néhány szerencséskezű közvetítőnek." 8 7 A Népszava az 1909. év során vissza-visszatért a homoktéglagyártás ügyére; számadatokat közölt, kimutatta a vállalkozás korrupciós jellegét: „...míg a kincstár állami szerződéseknél kauciót követel a 148
