Folia historica 8
Körmöczi Katalin: A fővárosi lakáshelyzet és a „Wekerle” állami munkáslakótelep (1908 -1945) 1
vállalkozótól, addig a homoktéglagyár vállalkozójának előleget is adott, mégpedig kamatmentesen..." 8 8 Ez pedig 45 000 korona veszteséget jelentett az államnak, a szállítási költségek 93 000 koronát vontak el a MÁV-tól, bélyeg és illeték fejében 15 000 koronát veszített a kincstár, munkabértöbblet címén pedig 50 000-et, így a beharangozott 540 000 koronás megtakarítás helyett 924 000 korona veszteséget jelentett az államnak ez a vállalkozás a Népszavában közölt számítások szerint. Emellett a Városatyák Lapjában megjelent cikkel 8 9 vitatkozva, a Népszava a mészhomoktéglát, szakvéleményekre alapozva, rossz minőségűnek, alkalmatlan építőanyagnak minősítette. 9 0 A Pálóczi Horváth-féle téglagyár, amelyet a Rock gyár gépeivel rendeztek be, valóban nem volt képes teljesíteni a szerződésben foglalt kötelezettségeket. Termelőképessége meszsze elmaradt az igényektől, a termelési költségek pedig magasan felülmúlták a kincstár által fizetett téglaárakat. Pálóczi Horváth István vállakózása csődbe jutott. Pálóczi és a Röck gyár között nagy perre volt kilátás, mivel a Röck által szállított berendezés a bírói szakértők véleménye szerint nem felelt meg a szerződésben igért teljesítőképességnek. 9 1 A Pénzügyminisztérium — olyan meggondolások alapján, hogy ez a per Horváth teljes anyagi romlásához vezetne, a Röck-féle magyar gépgyár meghurcolását jelentené, valamint a telep építésének elakadását okozná és ebből adódóan a befektetett tőkék kamatveszteségeiből kincstári kár is származna - békés elintézési módot keresett. Ezért a Horváth-tal kötött szerződést olyan partnerra kívánta átruházni, aki vállalja azokat a kötelezettségeket,amelyeket korábban Pálóczi Horváth vállalt. Először a Magyar Kereskedelmi Bankkal és a Röck Gépgyár Rt-vel folytatott tárgyalásokat a Minisztérium. Ennek sikertelensége után F. Komnich elbingi gépgyárossal született meg a megegyezés. Ez a gépgyár már Berlinben felszerelt egy hasonló téglagyárat, s ezen kívül Németországszerte működtek téglagyárak a Komnich-féle berendezésekkel. Komnich átvállalta a Röck Gyár követelését és Horváth 120 000 koronás tartozását is. Kötelezte magát, hogy új és jobb sajtológépekkel szereli fel a gyárat, öt éven át évi 40 millió téglát szállít a kincstárnak, az első 80 milliót ezrenként 26 koronáért, a fennmaradó 120 milliót 30 korona 25 fillérért. 9 2 A Minisztertanács 1910. február 1-én jóváhagyta a Komnich-féle téglagyárral kötött szerződést 9 3 s ezzel, bár a korábban előirányzott áraknál magasabban, de viszonylag olcsó építőanyagot biztosított az épülő Wekerle-telep számára. A kispesti állami munkáslakótelep építkezései 1909-ben kezdődtek 149
