Folia historica 8
Körmöczi Katalin: A fővárosi lakáshelyzet és a „Wekerle” állami munkáslakótelep (1908 -1945) 1
Ferenczi Imre kimutatása szerint is — aki külön munkát szentelt a fővárosi munkások lakásproblémáinak — a századforduló táján csökkent az egyszobás és általában a kislakások építése, 1898 és 1904 között a munkások számára elérhető lakások aránya fokozatosan 79,2 %-ról 61,7 %-ra esett viszsza, tehát 17,5 %-kal romlott az arány 5 az időszak alatt. A lakásnyomor a századfordulón és a XX. sz. első éveiben rendkívül magasra hágott, már 1900-ban sem érte el az üresen maradt lakások száma az ideális 3 %-ot s ez 1907-re 0,2 %-ra csökkent. 6 Budapest növekvő munkáslakosságának ütemével nem tartott tehát lépést a lakásépítkezés, s mivel az új munkásrétegek nem rendelkeztek az építkezésekhez szükséges anyagiakkal, a város munkás- és peremkerületeiben húzták meg magukat al- és ágybérletekben, pincelakásokban, tömegszállásokon vagy éppen hajléktalanul. Az 1901-es népszámlálás szerint 5088 háztartás nem bírt saját lakással, minden ezer lakos közül 7,24 ágyrajáró volt. 7 A század első évtizedének statisztikái - 1901,1906,1909 és 191 l-es adataikkal - fényt derítenek a főváros munkáslakás-problémáira. 1906-ban 36 000 ember kaszárnyákban, nyomortanyákon lakott, albérlő és ágyrajáró a lakosság 14 %-a volt, összesen 110 260 ember, a pincelakók száma 1771, az 1890-ben számlált 4611-gyel szemben. 8 Javuló tendenciát egyedül az utóbbi adat mutat, mert a lakások zsúfoltsága fokozódott. Az 1906-os népszámlálás lakásviszonyokra is kiteijedő adatai alapján Budapest az egy-kétszobás kislakások városa: a lakások 67,77 %-a egy- és kétszobás. 9 A laksűrűség, illetve zsúfoltság abból adódik, hogy az albérlők és ágyrajárók zöme ezekben az egy- és kétszobás lakásokban lakik, az összlakosságnak így 64,95 %-a a kislakások lakója. Az aránytalanság még feltűnőbb, ha tekintetbe vesszük, hogy az 51,99 %-ot kitevő egyszobás lakásban a lakosság 47,66 %-a lakott, kétszobásban, azaz a lakások 15,78 %-ában pedig 17,29 % lakosság élt 1 0,39 000 ember pedig abban a 12 800 konyha nélküli lakásban lakott, amely az összes lakások 8,2 %-át jelentette. 1 1 Budapest 157 007 lakásából csak 97 774 (62 %) olyan lakás volt, amelyben csak egy család tagjai laktak, ezek között 28 053 lakásban a család által alkalmazott cseléd is lakott. 59 933 lakásban viszont (38 %) albérlők (110 260) és ágybérlők (27 323) is laktak. E közel 60 000 idegenekkel megosztott lakásból 3 336 lakás konyha nélküli egyetlen szobából állott. 1 2 A város összes lakásának 1906-ban 1/12-ed része, 8,2 %-a, 12 827 lakás konyha nélküli volt. 1 3 Korabeli felmérés szerint kielégítő lakásviszonyok között 236 250 ember élt a fővárosban - a lakosság 34,1 %-a kedvezőtlen körülmények között 205 553-an - 29,6 % - és aggasztóan rossz körülmények között 125
