Folia historica 8
Körmöczi Katalin: A fővárosi lakáshelyzet és a „Wekerle” állami munkáslakótelep (1908 -1945) 1
Körmöczi Katalin A fővárosi lakáshelyzet és a „Wekerle" állami munkáslakótelep (1908-1945) Budapest gazdasági és társadalmi szerkezete a kiegyezés és az első világháború közötti időszakban strukturális átalakuláson ment keresztül. A város kapitalizálódásának és urbanizálódásának legdinamikusabb periódusa az 1867-tel és az 1914-gyel határolt időszak. Ez idő alatt jött létre az 1872. évi XXXVI. tc. alapján az egyesített magyar főváros: Pestből, Budából, Óbudából. 1872 után Budapest az ország fővárosává vált gazdasági, társadalmi, közigazgatási, politikai és kulturális vonatkozásban egyaránt. Korábban hol egyik, hol másik város betöltötte ugyan a közigazgatási centrum funkcióját, és Pest a XVIII. sz. végétől egyre inkább a nemzeti piac központjává lett, de az 1867tel nagyobb lendületet vevő kapitalizálódás során Pest iparosodása olyan méreteket öltött, hogy az ország ipari centrumává is nőtt; kereskedővárosból a századfordulóra kapitalista nagyvárossá lett. De csak az 1872-es törvény adta meg azokat a kereteket, amelyek alapján az ország teljes értékű központjává lett Budapest. A törvény pedig annak a fejlődésnek sorába illeszthető, amelyet 1867 indított meg, teret engedve a kapitalizálódás folyamatának. Az ország teljesértékű fővárosa, iparosodó nagyváros, a leginkább kapitalista város — magyarországi méretekben — a századforduló idejére Budapest. Gazdasági és társadalmi életében bekövetkező minőségi, strukturális változások alapja a mennyiségi változások, illetve a mennyiségi arányok átalakulása, változása. Budapest népességének alakulása az adott időszakban amerikai méreteket öltött. 1869-ben 270 685 lakosú Pest és Buda, 1890-ben 505 763, 1900-ban már 732 322 és 1910-ben 881 601. 1 Negyven esztendő alatt a népességnövekedés több mint 600 000. Ezzel a növekedési ütemmel nemcsak hogy minden magyar várost messze maga mögött hagyott Budapest, de európai viszonylatban is egyedülálló a fejlődése. 1870-ben Európa városai sorában a 16. helyet foglalta el, 1910-ben már az előkelő 8. helyre került.