Folia historica 7

Temesváry Ferenc: Kinizsi Pál a hagyományokban és az irodalom egyes műfajaiban

Néhány évvel később 1844-ben Czuczor Gergely veszi tollára háromrészes, huszonegy-versszakos költeményében.

3

8 A Toldi monda erőteljesen érződik a műben. őt bajra hívta gőgösen Egy ozmán óriás; De ha Kinizsi nem, vele Ki is bírt volna más? Kinizsi nyűjt elébb kezet. S az ad viszont neki: Sajtó lőn a magyar marok, S ozmán vért zúza ki. Rövid peruton végezé Kinizsi e vitát, Másik kezével elcsapá Az óriás nyakát. Kenyérmezőn még dévajabb Vitézfogása volt, Hol a csaták terén hevert Ezernyi számú holt. Éjjel nagy áldomást ütött, S hogy széles kedve lőn, Övön ragadva egy halott Pogány fogára vőn. S eljárá nagy negéddel a Toborzó lassúját; így ünnepié Kinizsi a Győzelmi hejhuját. Czuczor Gergely költeményének megjelenése után hamarosan Gyulai Pál is kísérletet tesz a „Kenyérmezei tor" megéneklésére.

3

9 Bár 1845-ben a költemény a Pesti Divatlap-ban megjelent, Gyulai hamar felismerte a 32 versszakos mű gyengeségeit és gyűjteményes kötetéből már ki is hagyta. „A büszke félhold vérben Úszik, s Kenyérmező Harmincezer töröknek Díszetlen temető. De fönnáll Kinizsi Vitéz bajtársival, Sebekkel írva rajtok: „Mienk a diadal." „Mienk" — utána zúgja A harc-szokott sereg, S győzelmes Istenének Imáját adja meg. S amint leszáll az éjjel, Feljőni fél a hold, Megnézni, hős Kinizsi Mint ül halotti tort... Halván ezt távolában A tar futó sereg, Lelkét a gyávaságnak Félelme szállja meg. Elmondja gyermekének És unokáinak Kenyérmezőn a hősök Mikép vígadtanak. S minden vezér azóta Az ozmánok közül, Éjjel vihart dörögni Ha hall Erdély felől, Arcában elsötétül, S ekként sóhajt legott; „Ozmán vér-áldomásnál Kinizsi táncolt ott!" 77