Folia historica 7

Temesváry Ferenc: Kinizsi Pál a hagyományokban és az irodalom egyes műfajaiban

Az említett hibái ellenére „Gyulainak ez a költeménye bensőséges tanúságtétel azok mellett a nemzeti és emberi eszmények mellett, melyekért a magyar nemzet a XIX. század küzdelmeiben fegyverrel és tollal harcolt" Gyulai előtt Garay Kont c. elbeszélő költeménye lebeghetett. Éppen olyan részletes és szónokias, mint Garay alkotása. 1847-ben N.N. „Kinisi Pál s időkora" című történeti ismertetése, több folytatásban tartja ébren Kinizsi személyéhez fűződő kultuszt.

4

0 Uj színfoltot képvisel a Kinizsi irodalomban Tóth Ferenc — 1848ban „Kinizsi szíve" cím alatt megjelent — novella-szerű életrajza.

4

1 A leírás szerint 1459-benKinizsi feleségül veszi apja nevelt leányát Jolánt (!!) és beáll Magyar Balázs seregébe katonának. Csak hat év múlva tér vissza, de imádott hitvese már nem él: , Apám! kivívtam a mindennapiság porából nevünket! Folytatá a lovag kijózanodva az öröm mámorából: - a táborban tisztelve említik Magyar Balázs kedvence Kinizsi Pál nevét, örvendj velem, s vezess nőmhöz, neki velem kell jönnie! —, Nődhöz fiam? — óhajtod látni?... én vezetlek - tagolá az öreg. Gyász fűznek árnyában virágos sírdomb állott, egyszerű sötét fakereszttel, mely néma emlékként magasult feltűnt boldogság felett, mely sírban szunyodott. Itt van ő, — ... nagyravágyásod áldozatja, várt és remélt, s hogy nem jövél fájdalma e sírba zárta. ...Kinizsi szótlan nyugalomban állt a sír felett, s acél kérgében sötét fegyverzetének hasonló volt vas sírszoborhoz, mely földre süllyedt bús tekintetével elhúnyt, kedvesének őrzi álmait. Később akaratlanul két köny lopodzott szemébe... Kinizsi életében először és utoljára könnyezett." Tudott dolog, hogy a reformkori Magyarország alapvető kérdése az irodalomban és politikában a népnek és a nemzetnek a viszonya. Lényegében, bár más összetevőkön keresztül ennek a kérdésnek eldöntése várat magára, mikor Kinizsi visszavárását vesszük vizsgálat alá. A nép képzetében a neves hadvezérek, a haza legkiemelkedőbb alakjai sokszor nem halnak el örökre. Itt nemcsak arról van szó, hogy szellemüket nem engedik elmúlni, hanem „húsostól, vérestül szeretnék őket megtartani". Ugyanezt láthatjuk II. Frigyes esetében is, akinek halálát közel kétszáz évig nem akarták tudomásulvenni a nép gyermekei,

4

2 vagy Magyarországon Hunyadi Mátyással kapcsolatban. Ezek a személyek nem a túlvilágról, mintegy láthatatlanul segítik a népet, hanem valójában megjelennek, sőt a nagyon merész elképzelések szerint még a 78