Folia historica 7
Temesváry Ferenc: Kinizsi Pál a hagyományokban és az irodalom egyes műfajaiban
nek és poézisnak sokáig tartó táplálékot nyújt." 3 4 A mondottak ellenére hangsúlyoznunk kell — ha Kinizsi hősi tetteit és az irodalomban megnyilvánuló nemzeti ellenállás összefüggéseit kutatjuk —, hogy a romantika nemcsak sejti, de határozottan láttatja is a történeti műveltségnek a nemzeti életben játszott nagy szerepét. Tudatosan kifejezi gyűlöletét a hazug, képmutató hazafisággal szemben. Kinizsit eszményképpen állítják koruk társadalma elé, nem csupán azért, mert a középkori állam eszményesítése divattá válik, hanem elsősorban annak a meglátása érvényesül döntően, hogy Kinizsi személye a nép körében — ha más eszmei tartalommal is — ugyanolyan lelkesítően hat, mint az uralkodóosztály azon részénél, amely — ha korlátozott mértékben is — de a nemzeti érdekeket a társadalmi érdekek elé tudja helyezni. Valójában ez a cél vezérli Kovacsóczy Mihályt is, amikor 1826-ban kinyilvánítja:, .Magyar Históriát szüntelenül forgatom... S minden kidolgozható tárgyat feljegyzek." 3 5 Két év múlva 1828-ban „Kinizsi Pál vezér s Országbíró" címen terjedelmes munkát tesz közzé, amely ha nem is emelkedik ki korának egyéb — Kinizsire vonatkozó — alkotása közül, de előadásában van valami újszerű, előremutató, ugyanis nem támaszkodik annyira Döbrentei Gábor munkájára, mint a század, sőt a következő évszázad első évtizedeinek hasonló tartalmú termékei. Amiben kortársaival közös — Kinizsit ő is emberfelettivé teszi. „Most jön Kinizsi le a hegyen a fekete sereggel. Mérges rohanása az ellen hátára, hegy-ár omlása volt... Ezen rettenetes emberrel a félvilágot sírkertté változtathatod, ő a halál zsoldjában van." 3 6 Lényegében a mondottak vonatkoznak Erdélyi 1838-ban írt „Kinizsi kardja" című, az alábbiakban kissé részletesebben elemzett költeményére, valamint a nemzeti köztudat követelményeit jól ismerő és a színihatás titkaiba is beavatott Szigligeti Ede 1842-ben nagyrészt önkényesen költött, „Kinizsi" című, háromfelvonásos vígjátékára is. Utóbbit a Magyar Tudományos Akadémia az Akadémia második díjával jutalmazta. Ennek ellenére a felületes cselvígjáték mindössze két előadást ért meg 3 7 A vígjátékból megtudjuk, hogy Mátyás király megszereti Magyar Benignát, s ezért az uralkodó a leány apját Erdély vajdájává nevezi ki. Magyar Balázsnak Zápolya viszi a hírt, hogy Mátyás álruhában hamarosan megérkezik és megkéri leányát. A király azonban megtudja, hogy Kinizsi — aki a moldvai csatában megmentette életét — szereti a lányt, összehozza a fiatalokat, s Magyar Balázs kénytelen az uralkodó akaratába belenyugodni. 76
