Folia historica 7
Temesváry Ferenc: Kinizsi Pál a hagyományokban és az irodalom egyes műfajaiban
A mostaniaknak, hogy arrűl példát adjunk. Az magyar táborra hátra nem menének, Az hottestek kőzett letelepedének, Rendoel asztalokat azokon vetének, És rendeel azokon ők mind leölének, Kik nagy sőröséggel egy mérföldég feköszének, Az szegíny rabok is letelepedinek, Nagy sok ítélt, italt elejekben tőnek, Mindnyájan bőséggel megelégedének, Vitézek jó kedvet jó bortul vevének, És az hadnagyokrul krónikát énekelének. Azután mindnyájan el-felszökdesének, Nagy szép huszártáncot mindnyájan kezdének És nagy kéáltssal ők szökni kezdének, Hegyeket, völgyeket azzal betöltének, Nagy sok nevetséget, vígasságot szerzének. Mindenék valamit olyat mővel vala, Kivel vitézeket nevetteti vala, Vitéz Kenyesi Pált táncra hítták vala ő is nagy jó kedvvel arra felkölt vala És nagy csodaképpen táncolni kezdett vala. Egy megholt törököt földrül fölfalt vala, Kéz neköl az földrül felragadta vala Az vitézek előtt és úgy táncol vala, Senki nem neveti, de csudálja vala, őtet Herculesnek azért jelentik vala. Ezerötszáz után és az hatvannyolcban, Ez éneket szerzék az jó Morvaságban, Boldogasszony havában Nekky Purg várában Jó Magyarországrul való gondolatban, Kinek csak gallira sincsen immár nyakunkban." Kissé részletesebben kell bemutatnunk Temesvári István deák iskolamester 1569-ben „Históriás ének az jeles győzedelemről, mint verte meg Mátyás király üdejében Báthori István, erdéli vajda, a király hadával az Ali békét 69
