Folia historica 7

Temesváry Ferenc: Kinizsi Pál a hagyományokban és az irodalom egyes műfajaiban

„naiv" jellegű szóbeli énekköltészetének továbbélésére — a Kinizsiádák egyszerű népi változatai is rendkívül becsesek számunkra. Ezek változataiban pedig nincs hiány. Amiben a néphagyomány országosan egyetért, az nem egyéb, mint a Kinizsi Pál molnár származása és nagy ereje, amelyet oly gazdagon tudott kamatoztatni atyjának malmában. A malom helyére vonatkozóan azonban — s ez nem véletlen — a vélemények már igen eltérőek. Nagyvázsonyban az országút szélén levő malmot tartják Kinizsi családi rr almának, ugyanakkor Csúcsa mellett és Kiskinizsen is mutogatnak egy-egy malmot, ahonnan Kinizsi a „pórfiú"elindult Mátyás seregébe.

4 Ez a szándék Kinizsi személyének kisajátítására nemcsak tájak, illetőleg országrészek között, hanem egy szűkebb területen belül is megfigyelhető. így Nagyvázsony körül számos malomról állítják, hogy az Kinizsi egykori malma. Aligha lehet ezt a jelenséget másnak, mint a nép szeretetének felfogni, mely még helyileg is szorosabbra akarja fűzni kapcsolatát hősével .

s Ennek megfelelően születési helyét sokan hol Nagyvázsonyba, hol pedig az Abaúj megyei Kiskinizs, vagy a bihari Kinizs helységbe teszik. Ezen utóbbi felfogás hirdetői Bonfinivel ellentétben, Heltai krónikáját is megcáfolva tudni vélik, hogy: „Kinizsi Pál Kinizsi Ambrus várúr fia, s nem egy molnárlegény volt, mint állítják... hanem egy földesúr, több malmok és birtokok ura... az 1463-ban már álló Kis-Kinisi vár örököse."

6 Kinizsit a történeti források csupán 1468-ban említik először, azonban a néphagyomány annál gazdagabban színezte ifjúságát. Az idők folyamán mondai alakká vált, amin különösen nem kell csodálkoznunk, mert népünk a hősöket, a kiemelkedő vitézi tetteket és a félelmetes testi erőt minden időben megbecsülte, s Kinizsiben éppen azt az embert láthatta meg, akiben összesűrítve találta mindazt a vonást, ami lelkivilágának eszményképe volt: szegény származás, elképesztő katonai virtus, a nemesek és a főrendiek fölé való emelkedés saját emberségből.

7 Kinizsi neve és hősi tettei már a XV. századi Magyarországon ismertekké váltak elsősorban Galeotto Marzio (1427-1497) és Bonfini (14271503) feljegyzéseiből. Történeti munkáik „Mátyás király találó, bölcs és tréfás mondásairól és cselekedeteiről", valamint a „Rerum Ungaricarum Decades" nemcsak saját koruk igényeit elégítették ki, hanem nagy hatással voltak a XVI—XVII. századi szépirodalmunkra is. Galeotto és Bonfini hatása azonban nem kizárólagos, egyéb tényezők is közrejátszottak abban, hogy Kinizsi tettei a magyar nép hagyományává lettek. S ha ezt a kérdést alapjaiban akarjuk vizsgálni, utalni kell a magyar nemesi társadalom irodalmi igényére is, amely hosszú időn át elsősorban katonai szükségletnek felelt meg. így érthetővé válik, hogy a társadalom minden rétegét súlyosan érintő török harcok 64