Folia historica 7

Rózsa György: Buda visszafoglalása Itália egykorú művészetében

nyának, a freskófestőként és dekorációrajzolóként ismert Ciro Ferrinek (1634-1689) terve alapján készült.

1

9 Nem lehet véletlen, hogy a tűzijáték költségeit az a kiadó fedezte, aki a felszabadító hadjárat eseményeit ábrázoló rézmetszetek megjelentetésével nyilván jó üzletet csinált. A szarkofágszerű építményen egy hanyatt bukó török alakja látszik, akinek — Tityoszként — sas vájja ki a szívét. Talán nem járunk messze a valóságtól, ha az építményben Mohamed koporsóját látjuk, amelynek elégetése már a XVI. században vallásos ünnepségek népi színjátékszerű része volt és amelynek bizonyos varázserőt tulajdonítottak, magának a török birodalomnak bukását kellett maga után vonnia.

2

0 Erre utalhat a szarkofág felirata — tandem deficiet (végre el fog pusztulni) — is. A még szintén szeptemberben megrendezett bolognai ünnepség részletei közül művészettörténeti vonatkozásai miatt kettőt kell kiemelnünk. A tereken a felszabadított magyar városok képeit állították fel, felettük az osztrák kétfejű sas lebegett. A láncravert Abdurrahman budai basát „gyönyörű" szobor jelenítette meg.

2

1 Nápolyban az alkirály, Caspar dUaro у Guzman, Marchese del Сагpio rendeztetett több napig tartó ünnepségeket. Ezek széleskörű sikerét mutatja, hogy egy, még ugyanabban az évben megjelent és Buda felszabadítását ünneplő versben az udvari költő azt írja a Marcheseről, hogy az ünnepségek rendezésében nagyobb Augusztusznál.

2

2 Az ünnepségek programján Te Deum, díszkivilágítások, karnevál, amnesztia, élelemosztás és látványos színjátékok szerepeltek. Az előkészítésükben jelentkező művészi feladatokat Nápolyban — az egykorú ábrázolások tanúsága szerint — Philipp Schor festőre bízták, aki a pápai udvar számára is végzett hasonló munkákat. Az egyik rézmetszeten a királyi palota előtti teret láthatjuk, háttérben az ostromlott Buda képével, a kivilágításra szolgáló lámpákkal, élelmiszer-piramisokkal és kutakkal, amelyekből bor folyt. (2. kép) A másik kép már a közönséget is mutatja. A hátteret itt a Hit temploma alkotja, amely előtt Lipót császár veszi át Buda kulcsait a keresztény sereg vezéreitől. A tömeg pedig a dekoratívan elhelyezett élelmiszer-piramisokat rohanja meg.

2

3 (3. kép) Hasonló módon zajlottak le az ünnepségeik Senigalliában is.

2

4 А XVII-XVIII. század fordulóján az akadémiai képzettségű Giovanni Maria Mitelli (1634-1718) volt Bolognában annak a műfajnak legjelentősebb képviselője, amely egész Európában el volt teijedve és amelyet talán legtalálóbban francia kifejezéssel „imagerie populaire"-nek nevezhetnénk- A műfaj nem tartozik a népművészet körébe, bizonyos magasabb színvonalú technikai tudás szükséges műveléséhez. Neve nem létrehozóit, hanem közönségét kívánja meghatározni. Olyan grafikai alkotásokat értünk alatta, amelyek az ala43