Folia historica 7
Rózsa György: Buda visszafoglalása Itália egykorú művészetében
csonyabb néprétegek érdeklődésére számot tartó témákat egyszerű kifejezési eszközökkel dolgoztak fel és amelyek olcsó áruk révén könnyen elérhetők voltak. Vallási és világi tárgyak egyaránt szerepelnek a repertoárban. A „fordított világ", „életkorok", „tejjel-mézzel folyó ország" és az ezekhez hasonló témák a moralizáló allegória műfajához tartoznak, de népszerűek voltak a viselet-sorozatok, naptárak és kártyák is. A készítők között a vásárok számára dolgozó mesterek mellett a grafikatörténet ismertebb neveit is megtalálhatjuk. 2 5 E mesterek közé tartozik Mitelli is. ő az imagerie hagyományos témái mellett az aktuális politikai eseményeket is figyelemmel kísérte és ábrázolta. Mivel Bologna abban az időben pápai birtok volt, természetes, hogy oeuvrejében a török elleni felszabadító hadjárat azokban az években lezajlott eseményei is szerepelnek. Mitelli népszerűségét mutatja, hogy a lapjai nyomtatására szolgáló rézlemezek egy részéről 1763-ban Lelio della Volpe új ievonatokat készített, tehát a darabok még majd száz évvel később is keresettek voltak. Lemezeinek másik részét a már többször említett római de Rossi kiadó utódai örökölték. Minket most főleg a korabeli eseményeket ábrázoló művei érdekelnek, nemcsak magyar vonatkozású témáik miatt, hanem azért is, mivel velük kapcsolatban néhány esetben Mitelli forrásait is sikerült meghatároznunk s így bepillantást nyerhetünk a bolognai mester munkamódszerébe. Buda visszafoglalásával több lapján is találkozunk. Két dúcról nyomtatott nagyméretű rézkarcán groteszk betűkkel Buda neve olvasható a visszafoglalás tényének közlésével és utalással a Szent Szövetséghez tartozó hatalmakra, a Pápaságra, a Habsburg birodalomra, Lengyelországra és Velencére. 26 A lap méreteiből következtetve — 27x62 cm - esetleg falragasz céljára is felhasználhatták. (4. kép) Egy másik képen a kétségbeesetten dühöngő és részben megcsonkított törökök csoportja felett sas tartja a felszabadított Buda képét a felhőkön lebegő Madonna elé, aki a félholdas jelvényt a kereszttel cseréli ki. (8. kép) Érdemes felfigyelnünk itt a XVII. századi történeti festészetnek arra a sajátosságára, hogy a közönséget — akár konkrét történeti események ábrázolásán — nem zavarta a földi emberek, bibliai vagy mitológiai személyek, allegóriák és megszemélyesítések együttes megjelenése. 2 7 Mitelli egy másik, budai vonatkozású lapja vásári árúst ábrázol — ez a téma is az imagerie hagyományaihoz tartozik - aki a Budán feleslegessé vált turbánokat kínálja megvételre, álarcosbálon történő felhasználás céljára 2 8 A horvátországi Báry Péter egy csapással vágta le az ellenséges töröknek és lovának fejét, amint azt Mitelli egy lapjáról megtudhatjuk 2 9 Máskor a szultánt láthatjuk betegágyán fekve, amint az európai hatalmak orvosi konzí44
