Folia historica 7

Rózsa György: Buda visszafoglalása Itália egykorú művészetében

rephez jut, az előtér közelharc-jelenetei jóval nagyobb hangsúlyt kapnak. A képen feltűnő az egységes perspektíva hiánya, az oldal- és felülnézetből ábrázolt részletek szervetlenül kapcsolódnak egymáshoz. Ez azonban a XVII. századi csataképfesztészetben - főleg a grafikában — nem számított hibának, általánosan alkalmazott módszer volt, amelynek segítségével a kompozíció egyes részeit minél világosabban igyekeztek a szemlélő elé állítani.

1

2 A nyugati nézet főleg a vár teljes szélességben való bemutatásra volt alkalmas, ezért a magyar főváros képei közül számos erről az oldalról készült. E típusnak szép példája egy Velencében, Girolamo Albizzinél megjelent rézkarc. Művészéről, Balthasar Falletről semmi közelebbit nem tudunk, nevéből következtetve valószínűleg német vagy németalföldi lehetett. A lap nem a helyszínen készült felvételt sokszorosít, hanem egy korábbi típust egészít ki az ostromlók straffázsalakjaival. A háttérben Pest látszik, méghozza olyan magas hegyekkel, amilyenek a valóságban itt nincsenek.

1

3 Buda felszabadításának örömhíre a korabeli viszonyokhoz képest gyorsan elteijedt és hamarosan Olaszországba is megérkezett. Érdekes véletlen folytán ismerjük annak a bolognai postamesternek nevét, aki a résztvevő hadvezéreket és az európai uralkodókat megelőzve, mantuai forrásra hivatkozva, 1686 szeptember 8-án írott levelével elsőnek adott hírt a pápának. Carlo Antonio Gagliardellinek hívták. Forrásaink szerint éppen Krisztina svéd királynő volt kihallgatáson a pápánál, amikor az örömhír megérkezett.

1

4 Krisztina a következő szavakkal adott kifejezést örömének Terlon francia követhez írott levelében: „Buda elfoglalásának hírét éppen most vettük kimondhatatlan örömmel, miközben önnek írok. Ez a hőstett méltó az összes nagy szívek nemes irigységére és

sjobban örülnék annak, ha én értem volna el, mint az egész világ bírásának." A királynő érdeklődését bizonyítja az is, hogy akadémiájának két költőjével, Alessandro Guidivel és Benedetto Menzinivel is íratott költeményt az esemény ünneplésére.

1

6 A magyar főváros felszabadítása az olasz zenetörténetben is hagyott emléket Matteo Simonelli, egy késői Palestrina követő Missa Buda expugnata-című kompozíciója révén. A művet a következő évben mutatta be a vatikáni énekkar, a Capella Sistina, amelynek a szerző is tagja volt.

1

7 Buda felszabadításának hírére több európai városban népünnepélyeket rendeztek. Az ünneplésből természetesen Olaszország sem maradhatott ki. Rómában Te Deumokat tartottak, díszsortüzeket adtak le és díszkivilágítást rendeztek. A tűzijátékban szereplő építményről képes ábrázolás is maradt fenn a már említett de Rossi-féle albumban.

1

8 (1. kép) Nicolas Dorigny rézmetszetének felirata szerint az alkalmi építmény Pietro da Cortona tanítvá42