Folia historica 7

Rózsa György: Buda visszafoglalása Itália egykorú művészetében

vei a korábbi ostromok is élénken foglalkoztatták az olasz közvéleményt, bevezetésképen egy, az 1684-es ostromot ábrázoló olasz rézkarccal kezdjük. A Teatro dellaguerra contro il turco-című album ban jelent meg Rómában, de önálló lapként valószínűleg már korábban is. Kiadójának, Giovanni Giacomo de Rossinak nevével később még találkozni fogunk.

1

0 A nagyméretű lap északi irányból, madártávlatból készült. Ebből a nézőpontból nézve nagyszerűen érvényesül a magyar főváros részeinek fekvése és viszonyuk a környező tájhoz, ezért a XVI—XVII. századi vedutarajzolók előszeretettel alkalmazták. Az arányok eltúlzása - így például a folyók túlméretezett szélessége, a rajta látható hatalmas hajók — a barokk vedutastílus velejárója és azt is elárulja, hogy a lap nem készült a helyszín ismeretében. A kép részleteinek megértését a bal felső sarokban, exotikus díszítésű keretben elhelyezett magyarázó szöveg könnyíti meg. A luccai származású festő és rézmetsző Giovanni Domenico Fontana Lotharingiai Károly vezérkarában volt hadmérnök, így érthető, hogy ő is az északi nézőpontot választotta impozáns látképének elkészítésekor, mivel a Károly főherceg vezetése alatt álló csapatok a vár északi részét támadták.

11 Fontana lapja Elias Nessenthaler rézkarcában, Caprara tábornagyhoz intézett ajánlással Bécsben jelent meg 1687-ben. Nem egy konkrét, meghatározott helyzetet állít elénk, rajta több, különböző időben történt fontos epizód együtt jelenik meg. Egyszerre látjuk az augusztus 14-én lezajlott ütközetet a felmentő sereggel, az ostromlottak megsegítésére megkísérelt augusztus 20-i török betörést és a szeptember 2-i végső nagy rohamot. Fontanát nem annyira a városok építészeti részleteinek megörökítése érdekelte, ami ilyen nagy távolságból nehéz is lett volna. Inkább az ostromló seregek elhelyezkedésének pontos rögzítését tartotta feladatának és ezt kiválóan meg is oldotta. Célja első sorban ismeretek közlése volt, ezért megbocsájthatónak kell tartanunk, hogy a bal és jobb felső sarokban egy nyugati látkép illetve egy alaprajz, valamint alul a francia, olasz és németnyelvű képmagyarázat jelentős területet elvesz a képfelületből. Mindezzel együtt Fontana műve az 1686-os ostrom történetének egyik legfontosabb képes forrása. Ugyancsak több, különböző időben történt esemény jelenik meg egyszerre Arnoldo van Westerhout XI. Ince pápának ajánlott rézmetszetén is, amelynek eddig külön gyűjteményekben őrzött és külön-külön nyilvántartott két felét a régi budapesti veduták korpuszának előkészítő munkálatai során sikerült azonos kompozíció összetartozó részeiként meghatároznunk. Az antwerpeni származású, de az 1680-as évektől kezdve Itáliában működő népszerű rézmetsző munkáján az ostromlott város nyugati nézetű látképe kisebb sze41