Folia historica 7

Rózsa György: Buda visszafoglalása Itália egykorú művészetében

alatt. A XVI-XVII. században a törökök öt alkalommal védelmezték meg keresztény támadások ellen. Érthető tehát, hogy az oszmán birodalom kiemelkedően fontos pontjának tartották és birtoklásához mindenképpen ragaszkodtak.

4 Buda kulcshelyzete érthetővé teszi számunkra az utolsó, 1686-os ostrom előkészületeit, lefolyását és sikerét kísérő széles köri nemzetközi érdeklődést. Ennek az európai visszhangnak az egykorú olasz művészetben fennmaradt emlékeit szeretnők a következőkben röviden áttekinteni.

5 A török elleni támadásra Bécs 1683-i ostroma adott alkalmat. XI. Ince pápa buzgólkodásának eredményeképen 1684-ben létrejött a Szent Liga — a Habsburgok, Lengyelország és Velence, majd 1686 óta Oroszország szövetsége — amely többfrontos támadást indított a török birodalom ellen. Ennek a támadásnak volt fontos része Buda 1686 június 21-től szeptember 2-ig tartó sikeres ostroma. A 7000 főnyi török védővel szemben a keresztény seregben 60 000 volt a császári és birodalmi szövetséges csapatok létszáma, 15 000-re tehető a magyaroké. Az irányítás Lotharingiai Károly herceg és Miksa Emánuel bajor választófejedelem kezében volt.

6 Emellett Európa különböző országaiból nagyszámú önkéntes jelenlétéről is tudunk, akik között jelentős volt az olaszok részvétele. Sajnos, az önkéntesek névsora nem ismeretes, pontos számukat sem tudjuk, így most csak néhány kiemelkedő név említésével tudunk rájuk hivatkozni. Az önkéntesek, illetve a császári sereg tagjai közül nevezetes Michele d'Aste alezredes, aki hősi halált halt és Magyarországon temették el,

7 Enea Caprara császári tábornagy, Giovanni Domenico Fontana és Luigi Ferdinando Marsigli mérnök-alezredesek. Fontana monumentális hatású ostromábrázolására még visszatérünk, a széles körű tudományos érdeklődésű és kalandos sorsú Marsigli pedig hosszabb időt töltött Magyarországon. Könyvei és feljegyzései ma is fontos forrásaink.

8 Az egyházi férfiak közül megemlíthetjük a barnabita Sempliciano Bizozerit, a bencés Casimiro Freschotot és végül Giovanni Paolo Zenarollát, aki később székesfehérvári prépost lett. Magyar vonatkozásaik nem merültek ki abban, hogy tábori lelkészekként a Budát ostromlók lelki gondozását végezték. Mindhárman magyar tárgyú történeti és földrajzi művekkel is megörökítették nevüket. S végül, de nem utolsó sorban utaljunk a velencei Francesco Grimanira, aki a Buda alatti táborból küldött leveleivel tájékoztatta az ostrom eseményeiről Velence bécsi követét, FedericoCornarot.

9 A tekintélyes mennyiségű, olasz művészektől származó grafikus úton sokszorosított ostromkép felsorolására most nincs módunk. Legyen elég néhány történetileg vagy művészi kvalitásai miatt érdekes példa kiemelése. Mi40