Folia historica 7

Rózsa György: Buda visszafoglalása Itália egykorú művészetében

Rózsa György Buda visszafoglalása Itália egykorú művészetében A XVII. század folyamán meglehetősen ellentmondásos kép élt az olasz közvéleményben a korabeli Magyarországról. A nagy bőségben rendelke­zésre álló nyomtatott forrásokból könnyű e kép felvázolásához a legfonto­sabb vonások illusztrálására példákat találni. A calabriai származású híres vi­lágutazó, Giovanni Francesco Gemelli Carerinél — aki egyébként személyesen résztvett a felszabadító hadjáratban — azt olvashatjuk Magyarországról, hogy azt az élelmiszerek bőségében egy más ország sem múlja felül. Annyi itt a ga­bona, hogy könnyűszerrel táplálni lehetne vele egész Itáliát. A vadak bősége minden képzeletet felülmúl. S természetes, hogy a magyar föld gazdagságának ismertetéséből nem maradhat el a magyar bor dicsérete sem. 1 De az országgal ellentétben annak lakosairól, a magyarokról már kevés jót tudnak mondani az egykorú olasz szerzők. Sempliciano Bizozeri szerint — hogy csak egy jellegze­tes példát idézzünk —, az egész világ ismeri ennek a nemzetnek hűtlenségét, amelynek nagy része a sokféle eretnekség következtében lázad Isten ellen, pi­rulás nélkül lázad törvényes és természetes uralkodója ellen, akinek hatalmát és vallását egyaránt féli és gyűlöli. 2 Érdekes, hogy ezekkel a sztereotippá vált jelzőkkel együtt állandóan visszatér a XVII. századi olasz kiadványokban - Magyarországra vonatkoztat­va — az „antemurale", „Bastione" (bástya) vagy „baluardo della Christianitá" (a kereszténység védőbástyája) kifejezés is, néha kissé eltérő formában, de azonos tartalommal. Bármennyire érdekes lenne e megállapítások — főleg a védőbástya-szálló ige — valóságtartalmát, aktualitását, kialakulásuk körülmé­nyeit és elterjedésüket — különös tekintettel az olasz nyelvű előfordulásokra - megvizsgálni, jelenleg erre a feladatra nem vállalkozhatunk. 3Azt azonban nyugodt lélekkel megállapíthatjuk, hogy Budának, mint „az iszlám erős védő­bástyájának" említése a XVII. századi török forrásokban történeti realitást fe­jez ki. A középkori Magyarország fővárosa 1541 óta állt török fennhatóság 39

Next

/
Thumbnails
Contents