Folia historica 7
Rózsa György: Buda visszafoglalása Itália egykorú művészetében
Rózsa György Buda visszafoglalása Itália egykorú művészetében A XVII. század folyamán meglehetősen ellentmondásos kép élt az olasz közvéleményben a korabeli Magyarországról. A nagy bőségben rendelkezésre álló nyomtatott forrásokból könnyű e kép felvázolásához a legfontosabb vonások illusztrálására példákat találni. A calabriai származású híres világutazó, Giovanni Francesco Gemelli Carerinél — aki egyébként személyesen résztvett a felszabadító hadjáratban — azt olvashatjuk Magyarországról, hogy azt az élelmiszerek bőségében egy más ország sem múlja felül. Annyi itt a gabona, hogy könnyűszerrel táplálni lehetne vele egész Itáliát. A vadak bősége minden képzeletet felülmúl. S természetes, hogy a magyar föld gazdagságának ismertetéséből nem maradhat el a magyar bor dicsérete sem. 1 De az országgal ellentétben annak lakosairól, a magyarokról már kevés jót tudnak mondani az egykorú olasz szerzők. Sempliciano Bizozeri szerint — hogy csak egy jellegzetes példát idézzünk —, az egész világ ismeri ennek a nemzetnek hűtlenségét, amelynek nagy része a sokféle eretnekség következtében lázad Isten ellen, pirulás nélkül lázad törvényes és természetes uralkodója ellen, akinek hatalmát és vallását egyaránt féli és gyűlöli. 2 Érdekes, hogy ezekkel a sztereotippá vált jelzőkkel együtt állandóan visszatér a XVII. századi olasz kiadványokban - Magyarországra vonatkoztatva — az „antemurale", „Bastione" (bástya) vagy „baluardo della Christianitá" (a kereszténység védőbástyája) kifejezés is, néha kissé eltérő formában, de azonos tartalommal. Bármennyire érdekes lenne e megállapítások — főleg a védőbástya-szálló ige — valóságtartalmát, aktualitását, kialakulásuk körülményeit és elterjedésüket — különös tekintettel az olasz nyelvű előfordulásokra - megvizsgálni, jelenleg erre a feladatra nem vállalkozhatunk. 3Azt azonban nyugodt lélekkel megállapíthatjuk, hogy Budának, mint „az iszlám erős védőbástyájának" említése a XVII. századi török forrásokban történeti realitást fejez ki. A középkori Magyarország fővárosa 1541 óta állt török fennhatóság 39