Folia historica 6

Gerelyes Ibolya: Török viseletek Evlia Cselebi útleírásában

utolsó esztendejét Isztambulban töltötte, itt is halt meg — ismereteink szerint 1684-ben. Evlia Cselebi útleírásainak teljes kéziratát 1896-ban találták meg Isztambulban,Pertev pasa könyvtárában.

3 Ettől kezdve folyamatosan adták ki a köteteket, az utolsó kettőt 1935-ben, illetve 1938-ban, az 1928-as irásreformnak megfelelően, latin betűs átírásban. Az első kötetben Evlia Isztambul történetét beszéli el, 1453-tól, a város török elfoglalásától a 17. század második feléig. Leírja magát a várost és annak környékét, valamint említést tesz családi eseményekről is. A második kötetben Evlia Burszából kiindulva Törökország északi részén, a Fekete-tenger partvidékén halad kelet felé, eljut egészen Grúziáig. Közben a kötet elején, elmeséli az 1453. előtt uralkotó szultánok élettörténetét. A kötet főbb városai: Bursza, Izmid, Trabzon, Batum, Erzerum stb. (Az utazás időpontja: 1640-1647.) A harmadik kötet az Üszküdartól Damaszkuszig tartó utat írta le, valamint Szíriát, Palesztinát. Ugyancsak szerepel a kötetben Rumélia, Nikápoly, Drinápoly, Szófia (1648-49). A negyedik kötet az Isztambultól Van városáig tartó utat és a perzsiai követség leírását tartalmazza. A főbb városok: Van, Tebriz, Bagdad, Basra stb. (1655). Az ötödik, hatodik, hetedik kötetek különösen érdekesek számunkra, mert ezek Evlia Cselebi magyarországi utazásait is magukba foglalják.

4 Az ötödik kötet Oroszország, Anatólia, Bursza, Dardanellák, Drinápoly, Moldva, Erdély, Bosznia és Dalmácia útirajza. Ebben a kötetben Evlia belgrádi és temesvári látogatása, valamint Nagyvárad 1660-as török ostromának és elfoglalásának elbeszélése is megtalálható (1658-1661). A hatodik kötetben Evlia leírta erdélyi és felső magyarországi utazását, a törökök 1661—1664. közötti magyarországi hadjáratait, Budát, Újvárt, Boszniát, Hercegovinát, Dalmáciát és Szlavóniát. A hetedik kötetben beszélte el 1665-ös bécsi látogatását, melyet a vasvári békét követően Ksra Mehmed Pasa nagyvezér kíséretében tett. Itt olvasható Új-Zrinyivár leír; sa, a szentgotthárdi csata elbeszélése, valamint Temesvár, Erdély, Moldávia, Krim, D-Oroszország, Kaukázus, Dagesztán. A nyolcadik kötet a Krim, Kréta, Makedónia, Görögország, Albánia stb. leírását tartalmazza. A kilencedik kötetben Evlia mekkai zarándokútját beszéli el. Ekkor utazónk egy teljesen új útvonalat választott, nyugat-délnyugat-dél Anatólián keresztül jutott el Aleppóba, és onnan tovább Damaszkuszba, Mekkába és Medinába (1670—71). Végül, a tizedik kötetben Egyiptomról, történetéről, lakosairól olvashatunk.

5 Jelen munkám forrásanyagának kiválasztásakor az volt a célom, hogy azokat a köteteket dolgozzam fel, melyek törökök lakta vidékek leírását tartalmazzák. Ilyen szempontok alapján választottam ki a második, 8