Folia historica 6

Vigh Károly: Portrévázlat Juhász Nagy Sándorról (1883-1946)

békéről úgy vélekedett, hogy azt csak Magyarország területi épségének biztosításával lehet megkötni.

1'' A feudális Magyarország béklyóit még hordozó társadalomban Juhász Nagy Sándor nem ismerte fel az ipari munkásság, a proletariátus döntő történelmi szerepét. Korábban vallott nézeteinek megfelelően úgy vélekedett, hogy a kisgazda, földműves napszámos, mezőgazdasági cseléd egy táborba tömörítve legyen az az alap, „melyen az egész államhatalom elhelyezkedik." Magyarországon ún. „földmíves demokráciát" kívánt teremteni és úgy képzelte, hogy egy kellően megszervezett, politikai hatalommal felruházott, gazdaságilag megerősített, szövetkezetekbe tömörített, szakszerűen képzett, iskolázott, progresszív eszméket valló parasztság „vegye kezébe az ország sorsának intézését, melyre számbeli fölényénél fogva is hivatva van." Hangsúlyozza ugyan, hogy a többi „foglalkozási ágakkal barátságos együttműködésben" képzeli a hatalom gyakorlását, de a fentiekből nyilvánvaló, hogy Juhász Nagy Sándor a parasztság vezető szerepére gondolt.

1

5 Sokkal inkább helytálló az a külpolitikai elemzése, amelyet a debreceni függetlenségi és 48-as párt, valamint a köztársasági párt egyesítő nagygyűlésén mondott el 1918 december 26-án. Beszédében kitért arra, hogy Magyarország vakon követte Németországot a háborúba és a magyar nép jó része is áldozatul esett a háborús propagandának. Döntő fontosságú hibának tartja, hogy a magyarságnak külföldön, a győztes és semleges országokban nem voltak képviselői és politikai szervezetei. Ezzel szemben utal a cseh emigráció tevékenységére, amelynek a révén a cseheknek az ántánt-hatalmaknál sikerült elismertetnie az addig soha nem létezett csehszlovák államot. Magyar részről viszont semmi sem történt és most a német szövetségessel együtt „kiterítve fekszünk a porondon".

1

6 Juhász Nagy számára a Berinkey-kormány kinevezése 1919. január 18-án megnyitotta az utat a miniszteri bársonyszék felé. Károlyi Mihály ugyanis január 11-én lett a Magyar Népköztársaság elnöke és őt Berinkey Dénes váltotta fel a kormányelnökségben. Az új kormányban január 24-én Juhász Nagy Sándor kapta az igazságügyi tárcát. Mihelyt elfoglalta hivatalát, azonnal elrendelte a külön bírói státusról intézkedő néptörvény tervezetének elkészítését, melyet a minisztertanács 1919. évi XXVII. néptörvényként március 6-án ki is hirdetett. Ennek következtében az ítélőbírák, az államügyészek, a XXVIII. néptörvény alapján pedig a bírósági jegyzők, fogalmazók és titkárok lényegesen magasabb fizetési osztályokba soroltattak, mint a hasonló rangú egyéb állami tiszt195