Folia historica 6

Vigh Károly: Portrévázlat Juhász Nagy Sándorról (1883-1946)

viselők. Az igazságügyminiszter ezzel a jogalkotással a bírói függetlenséget kívánta biztosítani. A külön bírói státust azután az ellenforradalmi rendszer sem tudta eltörölni. Amikor a bírók köszönetet mondó nagy küldöttsége megjelent nála, az igazságügyminiszter válaszbeszédében kijelentette, hogy olyan reformokat szándékszik kezdeményezni, melyek alapján a bírák előlépése teljesen mentesüljön a miniszteri kinevezésektől és vagy automatikussá váljék, vagy pedig a bírák testülete maga jelölje ki az előléptetendőket. A közkegyelmi rendelet, a közrend megóvása érdekében kibocsátott XIII. számú néptörvény „a szeszes italok mértéktelen fogyasztásának eltiltásáról", az árdrágító visszaélések érdekében hozott szigorú büntető rendszabályok tartoztak még azokhoz az intézkedésekhez, amelyek Juhász Nagy Sándor igazságügyminiszterségének rövid két hónapos időszakára vonatkoznak.

1

7 Belpolitikai téren Juhász Nagy — miután 1919. februárjában a függetlenségi párt kettévált - mozgalmat indított a radikális párttal és a kisgazdapárttal való összeolvadás érdekében. Az előbbi nem sikerült, ellenben Nagyatádi Szabó István és hívei február 23-án bevonultak a függetlenségi párt haladó szárnyának klubhelyiségébe. Ezt egy olyan megegyezés előzte meg, hogy mindegyik párt megtartja önálló elnevezését, de közös intézőbizottságot választanak és közös párthelyiséget tartanak fenn, továbbá együtt indulnak a következő választásokon.

1

8 A függetlenségi párt ezentúl ebben a szárnyban élt tovább, egyesülve a szintén függetlenségi hagyományokat vállaló kisgazdapárttal. Talán szimbolizálja a két pártalakulatot, hogy Juhász Nagy Sándor 1919. januárjában Nagyatádival együtt vállalt miniszterséget és 1919. március 21. után a Tanácsköztársaság kikiáltásakor együtt hagyták ott a hatalmat. Míg azonban Nagyatádi az ellenforradalom első éveiben kiszolgáltatta pártját és oda adta nevét Bethlennek, addig Juhász Nagy Sándor az emigráció éveit választotta és hű maradt demokratikus elveihez. Magyarországon 1919. márciusában a nemzetközi helyzet rosszabbodása, az ántánt-hatalmak katonai megszállásának a folytatódása következtében a belpolitikai helyzet is kiéleződött. Juhász Nagy Sándor a kormány túlnyomó többségének a véleményét fejezte ki, amikor 1919. március 5-én a budapesti VII. kerületi függetlenségi kör elnökévé történt megválasztása alkalmával mondott beszédében — egyebek között — kijelentette: „Magyarország mai helyzetére két mágneses sark fejt ki kívülről hatást: keletről az orosz, nyugatról a német forradalom. Minden jel szerint 196