Folia historica 6
Temesváry Ferenc: Fejezetek a Magyar Fegyvergyár történetéhez II.
biztosítottabbnak hihetjük." 18 3 A magyar miniszteri székben ülő, magyarul jól nem beszélő osztrák generális 18 4 a magyar ura'kodóosztály — legyen kormánypárti vagy ellenzék — katonai érdekeit maradéktalanul teljesítette, de közben Ausztria tőkepénzes tízezreinek elképzeléseit is megvalósította. A fegyvergyár bukását a parlamenti ellenzék nem vette tudomásul, és a széles tömegek hangulatát kifejezve vizsgálatot követelt. Ennek megfelelően tettek javaslatot egy 15 tagú bizottság kiküldésére. Szerették volna bevonni a részvénytársaság képviselőit, tisztviselőit, sőt külső szakértőket annak megállapítására, vétkes volt-e a miniszter a magyar fegyvergyár bukásában. 18 5 „Nem hagyhatja ezt a magyar törvényhozás; mert a közvélemény nem fog soha sem megnyugodni, és ha ebben az ügyben nem lesz vizsgálat, ha be nem bizonyíttatik, hogy kik voltak a hibásak, ha azok meg nem büntettetnek, akkor engedje meg a t.ház, a törvényhozás részesévé válik azon bűnöknek, melyek a fegyvergyárt megbuktatták." 186 Ez ellen gr. Andrássy lépett fel, aki a kormánypárt oldaláról vizsgálva a kérdést hangsúlyozta, hogy lehetetlen a szerencsétlen bukás okát felderíteni, hiszen a szálak Berlin, London, Bécs, Steyr-en keresztül Budapestig húzódnak. 18 7 A benyújtott javaslatot a magyar parlament 176 képviselő távollétében bocsátotta szavazásra, de a vizsgálatot kérő ellenzék 75 szavazattal alulmaradt. Ebben az időben látogatott Magyarországra a spandaui fegyvergyár igazgatója a magyar gyártelep megszemlélésére. Megállapítása, miszerint Európa egyik legmegfelelőbben felszerelt gyára a budapesti fegyvergyár, a parlamenti ellenzéknek szárnyakat adott. Egyhangúlag követelték, hogy a régi fegyvergyár romjain az új fegyvergyár fundamentumait rakják le, mert a béke idők a legalkalmasabbak arra, hogy egy ilyen létesítmény megszülessen. 1 ° 8 Ugyancsak ezt a gondolatot támogatta a sajtó is, miközben egyike-másika drámaian ecsetelte az elbocsátott munkások helyzetét. „Ezer munkás szerteszóródott, vagy egyebütt keresi a kenyerét, vagy pedig koplal szűk pincze lakáson családostul." 18 9 Ennek a tudatában terjesztették be az 1888. II. törvénycikkre hivatkozva - minthogy az indító okok azóta nem változtak — az új fegyvergyár létesítésére vonatkozó javaslatot, amelyben felszólították a minisztert, hogy legkésőbb az 1892. évi költségvetési vita előtt ennek érdekében reális tervet dolgozzon ki. 19 0 A miniszter azonban arra való hivatkozással, hogy a hadsereg felszerelésének kérdése lényegében már megoldódott, az ellenzéki javaslatot leszavaztatta. Ilyen előzmények után kezdte meg a steyri gyár a Mannlicher fegyverek szállítását, darabonként 33 forint 83 krajcárért. A költségvetésben 176
