Folia historica 6

Temesváry Ferenc: Fejezetek a Magyar Fegyvergyár történetéhez II.

viszont ezekre a fegyverekre még a magyar fegyvergyár árajánlatát — 34 forint 28 krajcárt — szavaztak meg. Ehhez járult fegyverenként 1 forint, amit a miniszter utólag kért szállítási költségekre. A megrendelt 180 000 darab mannlicherre átszámítva a megszavazott összeg a fegyverek tényleges árához viszonyítva 261 000 forint többletet mutatott.'

9

1 Valójában ez azt jelentette, hogy a honvédelmi miniszter állításával ellentétben a steyri fegyverek többe kerültek, mint a magyarországi, látszólag drágább készítmények, mert a fegyverek szállítása és az átvételi bizottságok napidíja nagy összeget emésztett föl.

19

2 A probléma felvetését az ország zilált gazdasági helyzete tette indokolttá, mind állandóan 1887 máricusa óta.

193 A kiadásokat ugyan soknak tekintették, de az ismétlőfegyvereket a magyar honvédség megbecsüléseként kezelték.

19

4 A „.. . szomszédos, részint szövetséges, részint csak barátságos nagyhatalmak példátlan fegyverkezése hangoztatták — oly kötelezettséget rótt ránk, mely elől kitérnünk nem szabad, ha hatalmi érdekeink és állami létünk biztosítékait gyengíteni nem akaijuk."

19

5 Ebben a kérdésben pártállástól függetlenül a magyar parlamentben egyetértettek, még akkor is, ha egy-egy politikai csoportosulás a hatalom megszerzésének érdekében a sínylődő magyar ipar, sőt kisipar megmentésének jelszavát tűzte zászlajára.

19

6 Szemük előtt az osztrák parlamenti példa állt, ahol a hadkiadásokat csak úgy szavazta meg az ellenzék, ha a kormány szavatolja, hogy a megrendeléseket a közép és kisipar részére biztosítják. A Monarchia fővárosában a társadalmi, politikai és gazdasági körülmények ezt természetessé tették, nem úgy Magyarországon, ahol nemcsak a magyar uralkodóosztály konzervatizmusa, de az ipari kiváltságait féltő Bécs politikája is a magyar törekvéseknek határt szabott.

19

7 A magyar fegyvergyár megbukott, és 1890. augusztus 26-án megkezdte felszámolását. Az első napon 100, 27-én 200, 28-án 250, majd ugyanezen a napon este 300 dolgozót bocsátottak el, s mindössze 10 munkást tartottak vissza az épületek karbantartására.

19

8 Közben a gyár részvényesei összeültek Berlinben, hogy a gyár további sorsáról tanácskozzanak. Előzetes megállapodás született a gyár gépgyárrá alakításáról. Az eredeti fegyvergyári gépeket szállító Loewe gyár bejelentette, hogy a hibás gépeket visszaveszi, és új gépeket szállít a gyár új profiljának megfelelően.

1 99 1890 októberében a Loewe cég és a steyri fegyvergyár folytatott tárgyalásokat, ugyanis Werndl, az ismert Werndl puska feltalálója szerette volna a gyárat megszerezni nagy állami kedvezményekkel. A különleges kedvezményt a magyar állam megtagadja, de biztosítja az érdeklődő felet, 177