Folia historica 6
Temesváry Ferenc: Fejezetek a Magyar Fegyvergyár történetéhez II.
szerencsés a lőporral sem, hiszen 1890-ben elfogadott Ballistitot-Nobel találmányát használták. 1890-ben borzasztó robbanás történt, amely 22 munkást megölt. 14 1 Oroszországban érdekesen alakult az ismétlőfegyverek helyzete. 1887-ben az általuk ismert típusokat elvtették és kijelentették, hogy Oroszország az egylövetű fegyver mellett megmarad. 14 2 Később Kuropatkin tábornok nyilatkozott, és az új lőfegyver bevezetésének előfeltételét négy tényezőhöz kötötte. A fegyver ne legyen nehezebb töltött tárral, mint a jelenlegi orosz fegyver, a katona legalább 120 darab töltényt tudjon magával vinni, elmozdítás nélkül több lövést lehessen leadni vele, végül a töltény füst nélküli lőporral működjék. 14 3 1888 márciusában azonban már Oroszország sem zárkózhatott el, és kísérleteket tettek a Berdan fegyver ismétlőfegyverre alakítására, 8 mm-es öbnagysággal. Az átalakított fegyverbe 11 töltény fért, de a tárak töltése, az ismétlőrendszer tisztítása nagyon bonyolulttá tette a fegyver használatát. Ez volt a Mossin-féle fegyver, amely a próbákon nem vált be. Wasmundt tábornok pedig az ismétlés lényegét támadta: ,,... .oly rendkívül gyors lövés, minőt az ismétlő fegyver megenged okvetlenül a találási biztosság csökkenésére vezet, túlizgatja az idegeket s több fogyatkozást mint előnyt foglal magában." 14 4 Ettől a megállapítástól függetlenül az orosz kormány tárgyalásokat folytatott Cuming angol feltalálóval tölténytáras fegyverének elfogadásáról. így Wasmundt tábornok is kénytelen volt az új fegyvernek előnyeit elismerni, de nyilatkozata az eredeti álláspontját tükrözi: „Mindamellett semmi esetre sem találjon nálunk utánzásra az a beteges sietség a felfegyverzés kérdésében, mely az egész nyugaton uralkodik. A kétesértékű ismétlő fegyver visszautasítása hadseregünk részéről és a kifogástalan Berdanfegyver megtartása az azzal összekötött gazdálkodási szempont figyelmen kívül hagyásával sem okozhat sem nyugtalanságot, sem aggodalmat az orosz fegyverek dicsőségeért és becsületeért." 14 5 Az egylövetű, kiskaliberű manlichert még elfogadták, de az ismétlő Mannlicher-fegyvert az orosz katona jellemének nem tartották megfelelőnek. 1890-re azonban a katonai szakemberek kénytelenek voltak elismerni, hogy Oroszország nem térhet ki az ismétlőfegyver bevezetése elől, ha élvonalban akar maradni. A cár nem kívánta elsietni a kérdést, és csak 10 és fél millió — tehát rendkívül csekély — ráfordítást engedélyezett. 146 Valójában a cári véleményt támogatták a lőpróbák is. Ugyanis a Berdan fegyverből 1 perc alatt csak négy golyóval kevesebbet lőttek ki, mint az ismétlőfegyverből. 1890-ben vetődött fel, hogy Oroszország a 7,62 mm-es francia Lebel puskát fogadja el. Franciaország meg akarta szerezni a 166
