Folia historica 6
Gerelyes Ibolya: Török viseletek Evlia Cselebi útleírásában
(pl. Kiitahya, lznik, Manisa városok). Magyar forrásokban először 1372-ben említik. A ruhadarab és a szó elterjedésében az oszmán törökök, a magyarok és a lengyelek egyaránt fontos szerepet játszottak. 2 6 Magyar szempontból hasonlóan érdekes a dolama 2 7 nevű ruhadarab. Eredetileg a janicsárok piros posztóruháját nevezték így. Evlia szerint azonban nemcsak katonák, hanem pl. kereskedők is viselték (Trabzonban). Igen szoros kapcsolatban áll a magyar dolmánnyal. Első magyar említése a 15. század elejéről származik, ez azonban nem zárja ki katonai ruhadarab lévén —, hogy ne közvetlenül az oszmán törököktől származtassuk. 2 8 A kaftánt általában úgy tartjuk számon, hogy annak valamiféle ünnepi, vagy rangot jelző szerepe volt. Ezzel ellentétben Evlia teljesen általános, mindennapi viseletként írja le, amely csuha posztóból, vagy bogaszi 2 9 nevű vászonból készült, különféle színekben (pl. Erzerum, Elmali, Sinop stb. városok). A bogaszi nevű vászonanyag általában szegényebb emberek viseleteként fordul elő az útleírásban. Magyarországon is ismert volt a 16 17. században. A szó maga 1544-ben fordul elő először magyar forrásban, bagazia alakban. 3 0 A kaftánt 1571-ben említik először magyar források, s bár ismerték, nálunk sohasem vált általános és mindennapos ruhadarabbá 3 1 (3., 4. kép). Ugyancsak a kabátok közé tartozik a harvani. a hirka, a kerake, az aba és a kaba. Ezeket azonban ritkábban viselhették és nem is ölthette magára mindenki. A harvanit 3 2 két városban (Mara§, Ayintab), a többit csak egy-egy helyen említi Evlia. A harvani a leírás alapján vörös színű, báránybőrből varrt, kör alakú köpönyeg lehetett. A hirka 3 3 nevű kabátot, amely a szótárak tanúsága szerint mekkai zarándokok és papok- öltözete volt, Yerkesik városában említi Evlia, megjegyezve, hogy a lakosok a külah nevű sapkával együtt otthon készítik kecse 3 4 nevű filcanyagból. A kecsét, amely egyfajta vastag, rostos anyag, az oklevelek tanúsága szerint a 16. század második felében már ismerték Magyarországon is. 3 5 A kerake elnevezésű hosszú, vastag, durva anyagból varrt kabátról Kilis városában olvashatunk (4. kép). Aba és Kaba 36 kábátokká!, melyek feltehetően a kaftán egy változatát képviselhették, Erzerumban találkozhatunk. Az előbbi posztóból, az utóbbi bogaszi vászonból készült. Az aba mint anyag és mint ruhadarab a 16. századi Magyarországon is ismert volt. 3 7 Evlia Cselebi leírásában négyféle nadrágról olvashatunk. így a dizlik nevű térdnadrágról, amelyet a fiatal férfiak, elsősorban a flottánál szolgáló katonák ruhájaként ír le (pl. GüzelhisarAydin), a csaksir 3 8 nevű hosszú, szélesszárú, bokában megkötött nadrágról (Chiosz szigetén) (6. kép), a trabzoni tengeri hajósok bugyogószerű bő gatyájáról; a salvárról, 3 4 és a Van városában viselt hosszú csekmanról. 4 0 A 13
