Folia historica 5
Vigh Károly: Bajcsy-Zsilinszky Endre útja az Előőrstől a Független Kisgazdapártig 1828-tól 1939
Bajcsy-Zsilinszky a náci veszedelem elleni harcában kezdettől fogva élesen fordul szembe tegnapi politikai barátjával, Gömbös Gyulával, akiben felismeri a potenciális magyar fiihrert, vagy dúcét. (Mint ismeretes: az ellenzék körében Gömbölini volt a csúfneve.) A sajtóban és a parlamentben egyaránt támadja Gömbös gátlástalan németbarát kijelentéseit. így pl. 1933. március 21-én Gömbös nácibarát nyilatkozatával szemben kijelenti, hogy az új hitleri politika, különösen az Anschluss ,halálos veszedelem" Magyarország számára és egész Európát új külpolitikai állásfoglalásra kell késztetnie. 2 3 Zsilinszky Lázár Miklós lapjában, a Reggel 1933. március 20-i számában is nyilatkozik az Anschluss-veszélyről és kijelenti: ,,Ha Hitlerék fegyverrel akarnák kierőszakolni az Anschlusst és az osztrák nép többsége ellenállna, miután az a béke felfordulását jelentené Európában, nekünk, akár fegyverrel is az osztrákok oldalán a helyünk." Gömbös Zsilinszkyt ezért a kijelentésért a Budapesti Hírlap március 21-i számában - nevének megemlítése nélkül - háborús uszítónak nevezte! Bajcsy-Zsilinszky erre másnap, március 22-én a képviselőházban 2 4 mesismételte álláspontját az Anschluss kérdésében és gazdasági téren tényszerű adatokkal bizonyította: Magyarországra nézve még a német gazdaságpolitika is hátrányos. Különösen Gömbös berilini útja miatt fordul élesen szembe Zsilinszky a miniszterelnökkel. Gömbös ugyanis 1933. június 18-án — elsőként a külföldi kormányfők közül — személyesen is felkeresi Hitlert. A magyar parlamentben Zsilinszky — Rassayval és Sigray Antallal együtt — felelősségre vonja Gömböst. Június 20-án a felhatalmazási javaslat vitájában nagy beszédben tekinti át az eltelt 14 esztendő magyar külpolitikáját. 2 5 A jelen kérdéseiről szólva, egyetértését fejezi ki Rassay Károllyal, aki előző nap beszélt a képviselőházban a berlini látogatás időszerűtlenségéről és szerencsétlen körülményeiről. Helyteleníti, hogy a magyar miniszterelnök bármiféle külföldi párt meghívására megjelenjék és pártünnepségen résztvegyen. A németországi látogatást Zsilinszky joggal minősíti az osztrák nemzet hátbatámadásának, mert Ausztria hősiesen védi a maga függetlenségét és kultúráját лаг északi barbarizmussal szemben." Nagy politikai baklövésnek tartja, hogy a magyar miniszterelnök „kimegy egy valóságos erkölcsi, politikai és gazdasági vesztegzár alatt álló birodalom fővárosába és ott azonosítja magát ezzel a politikával..." (Amikor Zsilinszky ezeket a súlyos szavakat kimondja, a képviselőház elnöke figyelmezteti őt, hogy „a Magyarországgal barátságban lévő" állammal szemben ne használjon ilyen kifejezést.) — A berlini út miatt lemondásra szólítja fel a miniszterelnököt és beszédét e drámai erejű — jóslásszerű — szavakkal 222
