Folia historica 5

Borsányi László: Megjegyzések a Magyar Nemzeti Múzeum Kossuth–gyűjteményének észak-amerikai indián hagyatékához

II. Kossuth Lajostatörök porta által Kütahyában fogva tartott magyar emigránsokkal együtt — több-kevesebb diplomáciai bonyodalom árán — végül­is 1851-ben az Északamerikai Egyesült Államok kormánya helyeztette sza­badlábra." Kossuth ezt követően tett látogatást 1851. december 4. és 1852. július 14. között az Egyesült Államokban. Körutazással egybekötött tartóz­kodása során emigránstársai feljegyzése szerint két alkalommal találkozott indiánokkal. Időrendben az elsőről — 1852. január 8-án Washingtonban — László Károly emlékezik meg. Leírja, hogy az amerikai elnöknél látogatást tevő „...messze vadonokban élő különféle tribusok küldöttei ... tudtokra esvén, hogy egy messze földöni harczos nép feje van most itt ... óhajtották őt látni, nála tiszteletöket tenni.'" 2 Festői felszerelésüket és kinézésüket ezt követő­en aprólékosan részletezi, majd elmondja, hogy az indiánok Kossuthot tolmá­csuk útján üdvözölték és arcképeikkel meg is ajándékozták. Ő viszonzásként egy-egy Amerikában vert „Kossuth medaille"-t adott nekik. 1 3 Hogy milyen gondolatokat és érzelmeket ébresztett Kossuthban ez az esemény, azt már nem kommentálja László Károly. A Kossuthtal együtt utazó Pulszky házaspár „White, Red, Black" c. háromkötetes, amerikai élményeket és tapasztalatokat feldolgozó munkájá­ban 1 4 viszont megörökít egy olyan eseményt, amely fontos adalékokat szol­gáltat a számunkra. A harmadik kötetben ui. megemlékeznek arról, hogy 1852. május 25-én a Niagara vízesés melletti Clifton Hotelből tett kirándulásuk során egy közeli indián faluba látogattak, ahol iroquois törzsszövetséghez tartozó tuscarorák éltek. Elmondják, hogy láttak itt egy gyöngymunkát ké­szítő asszonyt, akinek hímzéseiből szerettek volna vásárolni, de aki szóra sem méltatta őket. Amikor azonban este visszatértek a szállodájukba, néhány szép gyöngyhímzést találtak az asztalon. Az az asszony hagyta őket ott emlé­kül Kossuthnak, aki látogatásukkor szóba sem akart velük állni, mert szom­szédaitól megtudta, hogy kik voltak látogatói, s úgy döntött, hogy ajándékba elviszi azt, amit pénzért nem akart eladni. 1 5 Pulszkyék, bár külön nem tárgyalják az így ajándékba kapott darabo­kat, a látogatás részleteinek leírása közben utalnak arra, hogy mindenfelé ér­deklődtek eladó gyöngyözött mokasszinok után 1 6, ami valószínűvé teszi, hogy legalább az egyik pár — véleményem szerint a jobb állapotban levő fehér — ezen az úton kerülhetett Kossuth-hoz. Azt is megemlítik ugyanakkor, hogy egy szállodájukhoz közeli boltban olyan indián munkákat is beszereztek, melyek­110

Next

/
Thumbnails
Contents