Folia historica 5

Borsányi László: Megjegyzések a Magyar Nemzeti Múzeum Kossuth–gyűjteményének észak-amerikai indián hagyatékához

nek változatos és szép ornamentikája, finom kidolgozása igen nagyra becsülendő.

1

7 A mokasszinoknál öregebbnek látszó jávorszarvasszőr-hímzéses fekete szövetsapka is ezek között lehetett. Miután L.H.Morgan 1851-es törzsi monográfiájából tudjuk, hogy az iroquoisok ezidőtájt már tisztán gyönggyel dolgoznak a korábban használt anyagok helyett

1

8, nagyon valószínű, hogy Kossuthék itt vásárolták ezt az 1852-ben Erie tó körül már érdekességnek is számítható emléket. A Kossuth-hagyaték gondosan megőrzött indián darabjai együtt kerültek elő. A határozottan egységes stílusjegyeket viselő tárgyak - a Pulszky házaspár adalékai alapján — nagyon valószínű, hogy tuscarora indiánoktól származnak. A rosszabb állapotú mokasszinpár 1847-es évszáma is csak tovább erősíti a töredékesen rekonstruálható körülményeket. A nyilván 1848—49 körül készült lábbeli már eleve rosszabb állapotban jutott Kossuth-hoz — valószínűleg inkább a boltból, mint a meglátogatott tuscarora falu indiánjaitól. III. Kossuth Lajos körutazással egybekötött amerikai tartózkodását és szinte hihetetlen népszerűségét

1

9 mindenekelőtt a magyar szabadságharc felújításához szükséges -diplomáciai és pénzügyi alapok megteremtésére igyekezett fordítani.

2

0 Érdeklődése azonban kiterjedt az amerikai társadalom problémáira is. Az indiánok között tett látogatása,vagy Pulszkyék idézett, újvilági élményeket feldolgozó és értékelő könyve is - mely a fehér, vörös és fekete amerikaiak bemutatását egyformán fontosnak tartja — erre utalnak. Megnyil vánulásait azonban eleve korlátozta az a tény, hogy az Egyesült Államok hivatalos vezetésének támogatását igyekezett megnyerni, s ennek megfelelően beszédeiben nem nagyon adhatott hangot indián kérdésekről alkotott véleményének.

2

1 Az Északamerikai Egyesült Államok éppen a Kossuthék látogatása előtti két évtizedben kezdte intézményesíteni a keleti területeken elő indiánok még megmaradt földjeinek kisajátítását. A kongresszus 1830-ban szavazta meg az „indián eltávolítási törvény"-t (Indian Removal Act), aminek értelmében a Mississippitől keletre élő indiánokat át kell telepíteni a folyón túlra.

2

2 Az évekig tartó áttelepítés embertelen viszonyaira jól utal többek között az is, hogy a cherokee-k és creek-ek „könnyek útja"-ként tartják számon Foreman nyomán.

2

3 A kitelepítési törvény persze ezidőtájt már csak nagyobb földterületeket birtokló törzsekre vonatkozik. A korábbi erős törzsek, törzsszövet111