Folia historica 5

Korek József: A Magyar Nemzeti Múzeum tudományszervezői tevékenysége a Magyar Tudományos Akadémia megalapítása előtt

tüntetését — pénz nélkül — ami a sajtóban bőséges visszhangot is kapott.

2

2 Az elismerést Miller felfogása szerint a nemzetnek kéli adnia és ez a Nemzeti Múzeum levelező-tag címe, amelyet a császár hozzájárulásával kitüntető jelvény viselési engedélyével lehetne összekötni. „A címer tojásdad alakú, zománcozott kis kerek pajzs lett volna, vörös színű előlapján, közepén az ország címerével, felette F.R.A. arany betűkkel (Franciscus Rex Apostoliarius), alatta pedig Av.8. 1808. A hátsó zöldszínű lapján két köralakú ezüst babérág között: praemium erudicionis. A körirat ezüst betűkkel: Mus.SS.et OO.Reg.Hungaricum Josephianum Palatinaele." A jelvényt arany szegéllyel koronán függve, két ujjnyi széles nemzeti színű selyemszalagon kellett volna viselni, amit a nádor tűzött volna a kitüntetett mellére, ezzel a Nemzeti Múzeum tagját avatta volna.

2

3 Miller a múzeum levelező tagjainak ilyen kitüntetésétől nagy eredményeket várt, amely fellendítette volna a tudományt a nemzeti nyelv művelésében,s mint javaslatát befejezi: „Ez lenne a legegyszerűbb módja és eszköze nagy áldozatok nélkül a nemzet méltóságának szemmel tartásával, a közjó előmozdításával megvalósítani azok óhaját, akik a tudós társaság létesítésében látják biztosítva az ország boldogulását."

2

4 A javaslat kifejezi Miller F. nagyratörő célkitűzéseit, szűk látókörét, viszonyát az alapító grófhoz és anádorhoz, aki sokkal szélesebben látta a magyar tudomány jövőjét, mintsem hogy a tudós társaságot a Nemzeti Múzeum kebelébe szorította volna. A tervezetből a nádor a tudós társaság és a Nemzeti Múzeum szoros kapcsolatának szükségességét tette magáévá és az 1812. jan: 12-i pozsonyi országgyűlésen olyan javaslatot terjesztett be, hogy a tudós társaság a Magyar Nemzeti Múzeum mellett állítassák fel két osztállyal. Az egyik az irodalom- és történettudomány, a másik a természettudományokkal, gazdaságtannal és technológia művelésével foglalkozna.

2

5 Millernek az a gondolata, hogy a Nemzeti Múzeum a tudomány és irodalom szervező központja legyen, a Marczibányi István-féle alapítványon alapult, mert ennek anyagi feltételeit biztosította. Marczibányi IstvánaNemzeti Múzeum Régiségtárának mecénása 1810. dec. 21-én meghalt

2

6 és Toldy Ferenc szerint 2

7 50.000 forintot adományozott a létesítendő tudós társaságnak. Mivel az akadémia megalapítása még csupán terv volt, a rendelet végrehajtója öccse, Marczibányi István 1815. ápr. 20-án 70.000Ft összegű alapítványt tett Pest vármegyénél. Az alapítólevél 2. pontja így szól:

2

8 „Nemzeti Múzeumunk, mely országunk ékessége illendő fennmaradására,úgy édes hazánk született nyelvének gyarapítására rendelek esztendőnként a szerint 1000 forintot, hogy ezekből 500 forintot a felséges nádorispány ő császári és királyi fő herczegének úgy mint ezen intézet főigazgatójának kegyes rende25